Hosszú út vezetett a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséig, az elmúlt három évben összesen kilenc hiánycsökkentő csomagról döntött a kabinet. A megszorítások (bejelentett) értéke elérte az 1800 milliárd forintot, miközben az Orbán-kormánynak a GDP 1,5 százalékát kitevő, mai értéken összesen mintegy 420 milliárdos lefaragást kellett végrehajtania. A Fidesz–KDNP-koalíció a GDP 4,5 százalékát kitevő költségvetési hiánnyal vette át a kormányzást, a 3 százalék alatti cél eléréséhez így nem feltétlenül lett volna szüksége ilyen mértékű lefaragásokra. Az első évek adóengedményei (az szja csökkentése és a gyermekkedvezmények bevezetése, a kedvezőbb társasági nyereségadó, majd a munkahelyvédelmi akciótervben adott járulékkedvezmények), valamint az államadósság dráguló finanszírozására és a zsugorodó gazdaság miatt kieső bevételek pótlására azonban időről időre újabb kiigazításról kellett dönteni. Igaz, a megszorításokra sokszor azért jöttek újabbak, mert az előzőeket nem sikerült végrehajtani: az adóemelésekkel jól haladt a kormány, a kiadáscsökkentésekkel azonban mindig baj volt.

2010 JÚNIUSÁBAN maga Orbán Viktor jelentette be az első csomagot. A 29 pont inkább engedményeket tartalmazott, mint nagy megszorításokat: ekkor csak a bankadót (200 milliárd) és az állami végkielégítésekre kiszabott 98 százalékos különadót vezették be (utóbbit inkább politikai, mintsem bevételi szempontok miatt). Volt viszont bőven engedmény a szabad pálinkafőzéstől a gyermekkedvezményeken át az egykulcsos, 16 százalékos szja-ig. A forrást a következő évben – mint később kiderült – a magánnyugdíjpénztárak államosítása jelentette, és az adómérséklést fedezni inkább kiadáscsökkentésekkel szerették volna.

2011 MÁRCIUSÁRA állt össze a Széll Kálmán Terv, ez volt hivatott a kiadáscsökkentéseket megalapozni: a korengedményes és a rokkantnyugdíjazás szigorítását megvalósította a kormány, jelentősen csökkentette a finanszírozott felsőoktatási helyek számát is, a gyógyszertámogatásokat lefaragta, ám a közösségi közlekedés átalakításából és az államigazgatás reformjából már kevesebb megtakarítás jött össze, pedig 2012-re ebből 550 milliárdot reméltek. Miután a megtakarítások hosszú távon keletkeztek, a bevételek pedig csak nem jöttek, végül áprilisban a tartalékok zárolásáról kellett dönteni, de a hiány így is elszaladt. Igaz: ezt elfedte a nyugdíjpénztárakból származó bevétel, így hivatalosan Magyarország már abban az évben teljesítette a deficitcélt.

2011 OKTÓBERÉRE azonban már kiderült, mindez nem elég. Az „országvédelmi költségvetésben” 2012-re Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 1,5 százalékos növekedéssel számolva is úgy látta: bevételeket kell emelnie, hogy elérhesse a célt, de betarthassa az szja-csökkentés ígéretét. A védelem ára a 27 százalékra emelt áfa, a biztosítási adó a kötelezőn, a munkavállalói járulék 1 százalékpontos emelése és a megemelt cégautóadó lett.

2012 ÁPRILISÁBAN jött a Széll Kálmán Terv 2.0. Az uniónak is elküldött vállalásokban az el nem kezdett megtakarítások (közlekedés átalakítása) mellett újabb adóemelések szerepeltek: a csekk- és készpénzfelvételi adó – még 0,1 százalékkal –, a telefonadó- és az elektronikus útdíjból származó bevétel jelentette az összesen 600 milliárdos korrekció fedezetét.

2012 OKTÓBERÉBEN a kormány belelendült. Miután az Európai Bizottság nem igazán hitt a magyar számoknak, és az uniós pénzügyminiszterek megfenyegették a magyar kabinetet a fejlesztési források egy részének felfüggesztésével, egymás után két csomagot is elfogadott. Először egy 400 milliárdos pakk jött – ez leépítéseket tartalmazott a közszférában, a pénztárgépek online összekötéséből származó bevétellel kalkulált, és kötelező nyugdíjba vonulást rendelt el a közszférában (eddig ez valósult meg). A második, 367 milliárdos csomag lett az adóemeléses: mégse felezték meg a bankadót (ahogy korábban ígérték), duplázták a csekkadót, és bevezették a közműadót is.

2013 MÁJUSÁBAN már Varga Mihály jelentette be az uniós nyomásra megszülető kiadáscsökkentéseket: 92 milliárd zárolását a kiadásokban, és az állami beruházások finanszírozásának átalakítását (az állami vagyon hasznosításából – ami jelenthet eladást is – fedezik a nagyberuházásokat).

HÉTFŐN jelentette be a miniszter az újabb, idén 120, jövőre 170 milliárdos bevételt jelentő csomagot: a tranzakciós adó újabb emelését, a 22 százalékra emelt kamatadót, a telefonadó növelését és a bankokra kivetett újabb extra terhet.