Felmentés után vétó?
A döntésről szóló közlemény emlékeztet arra, hogy Magyarország ellen 2004 óta folyik az eljárás, régebben, mint bármely más tagállam esetében – majd leírja az eljárás történetét. Végül pedig megállapítja, hogy a májusi zárolásokkal a GDP 3 százaléka alá szorítható a deficit, így Magyarország végül teljesíti az előírást.
Magyarország mellett – a bizottsági javaslatnak megfelelően – Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia kerül le a szégyenpadról. A döntés szerint Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Szlovénia is időt kapott, hogy leszorítsa a deficitjét, Belgiumot figyelmeztették, hogy elmaradásban van a lefaragási tempót tekintve. A tavaly kikerült Málta pedig most visszaült a rosszak közé.
Orbán Viktor szerint a döntéssel az uniós pénzügyminiszterek azt ismerték el, hogy jó irányba tart a magyar gazdaság. A kormányfő az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkárával, Bernadette Ségollal közösen tartott tájékoztatón azt mondta: Magyarország megnyerte ezt a csatát, megszüntette az esetleges forráselvonás veszélyét. „Visszaszereztük az önbecsülésünket, és megkaptuk az elismerést, bátorítást Magyarországon kívülről is, hogy folytassuk a gazdaságpolitikánkat” – közölte.
Kiemelte, hogy a kormány úgy tette rendbe a pénzügyeket, hogy eközben az idén nőnek a reálbérek. Ez a gazdaság teljesítményén túl azért lehetséges – folytatta –, mert a kabinet tavaly megállapodott a szakszervezetekkel a minimálbér megállapításáról, és arról, hogy ezt hogyan vezessék át a többi fizetésre. A reálbér-emelkedéshez persze kellett a rezsicsökkentés is, ez tehát kulcseleme a magyar gazdaságpolitikának, amelyet folytatni fognak a jövőben is – tette hozzá.
Arra a kérdésre, van-e még szükség kiigazításokra, hogy Magyarország ne jusson a „visszaeső” Málta sorsára, Orbán Viktor azt válaszolta: „Mostani tudásunk szerint nincs, tekintettel arra, hogy az utolsó építőkockát is elhelyeztük a magyar gazdaság új építményében”. Varga erről Brüsszelben azt mondta, Magyarország nem csupán elérte ezt az eredményt, hanem igyekszik meg is védeni – igaz, némileg más módszerekkel, mint azt az Európai Bizottság kívánatosnak tartaná.
A bizottság ajánlásai ugyanis egyáltalán nem kedvezőek a kabinet számára, többek közt a gazdasági működést torzító különadók megszüntetését, a korrupció csökkentését, befektetőbarát környezet megteremtését és az energiaárak szabályozásának feloldását javasolják. „Magyarország vitatja a bizottsági előterjesztést. Több olyan pont is van, energiaadóra, adózásra vonatkozóan, vagy különösen az igazságszolgáltatásra vonatkozóan, amellyel nem értünk egyet” – mondta ezzel kapcsolatban Varga. Hangsúlyozta: Budapest fenntartja a jogot a szektorális adók és az energiaárak meghatározására, és egyúttal visszautasítja az igazságszolgáltatással kapcsolatban tett bizottsági bíráló megállapításokat.
A kifogásokat a június végi EU-csúcson egyoldalú magyar különnyilatkozatban kívánják összefoglalni, és a magyar fél – közölte Varga Mihály –szükség esetén vétójogával is kész lesz élni, ha nem sikerül közösen elfogadható szöveget kidolgozni. Megjegyezte, az egyik eddigi vitaterületen, nevezetesen a foglalkoztatás bővítése kérdésében már született ilyen, közösen elfogadható formula: mind Brüsszel, mind Budapest fontosnak tartja, hogy a közmunkaprogram mellett más prioritások is előtérbe kerüljenek, mint például a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése.
