Utalványháborúban Brüsszellel
Az Európai Bizottság már tavaly, az új rendszer bevezetésekor is kifogásokat emeltmind a SZÉP-kártya, mind pedig az Erzsébet-utalvány bevezetése miatt,pontosabban azért,mert az eddigi utalványos cégeket a partvonalon kívülre tették. A tavaly bevezetett szabályok értelmében ugyanis a SZÉP-kártyán vagy Erzsébet-utalványon adott juttatások kedvezőbben adóznak,mint a korábbi jegyek. A kedvezményes körben (meghatározott összeghatárokig) az adó 35,7 százalék, míg ezen határ felett, illetve a hagyományos jegyeknél 51,17 százalék. Ez utóbbi is kedvezőbb, mintha a pénzt normál munkabérként fizetnék ki, ám a megtakarítás igazán az előbbi körben nagy. A piac a bevezetési akadályok ellenére az állam által preferált területekre terelődött, miközben – az adóemelések miatt – kicsit össze is ment.
A korábbi becslések szerint a cégek korábban 300 milliárdot adtak cafeteriajuttatások keretében. Az új rendszerben, tavaly ez 220-230 milliárdnyira zsugorodhatott. Ebből 90 milliárdot vitt el az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft., és 115 milliárd került a SZÉP-kártyát kibocsátó három pénzintézethez (a legnagyobb rész az ezen részpiacot uraló OTP-hez). A hagyományos utalványokat forgalmazó három cég (Le Cheque Dejeuner, Sodexo Pass, Edenred) részesedése a töredékére zuhant, az addigi nagy szolgáltatók a 2011-es árbevételük 70 százalékát veszítették el.
Nem kis összegekről van szó. A forgalmazóknak bevételük van a jegyek árusításából és elfogadásából is – a munkáltató és az elfogadó egyaránt fizet. Az Erzsébet-utalványok esetében például a forgalom hét-nyolc százaléka a jutalék (a munkáltató alapesetben 2,5 százalékot, az elfogadóhely tavaly hat, az idén már csak öt százalékot fizetett), a papíros étkezési jegyeknél ez megszokott árazásnak minősíthető. A SZÉP-kártyával más a helyzet, itt csak a kereskedő fizet, és az is csak maximum 1,5 százalékot. Ezen kívül nyereség keletkezik még a pénzek fialtatásában is: az utalványforgalmazónál hetekig, hónapokig parkol a készpénz, vagyis a kamatbevétel is jelentős ezeknél a cégeknél.
A legnagyobb utalványforgalmazók 2011-ben csaknem 12 milliárdos árbevételt értek el, összesített adózott eredményük pedig megközelítette az ötmilliárd forintot. Tavaly, a rendszer megváltozása után az árbevétel négymilliárd forint alá esett, a három cég közül csak egy volt nyereséges. Az érintett cégek minden követ megmozgattak: tavaly áprilisban a francia kormány hivatalosan is tiltakozott Magyarországnál a versenykorlátozás miatt. De az sem volt meglepő, hogy Brüsszel az új szabályok bevezetése után azonnal vizsgálatot indított – ennek jutottak most a végére, aminek egyenes következménye a hamarosan kezdődő bírósági eljárás. A bejelentés szerint az étkezési jegyekre, szabadidő- és üdülési utalványokra vonatkozó magyar szabályozás sérti a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvét.
A papíros utalványok esetében az adókülönbség okoz versenyhátrányt, míg a SZÉP-kártya esetében a piacra való belépés feltételei túl szigorúak Brüsszel szerint. A leginkább bírált pont, hogy a 35 ezer feletti településeken irodát kell nyitni minden SZÉP-szolgáltatónak, vagyis meglehetősen nagy fiókhálózat szükségeltetik a rend szerbe való bejutáshoz, ami nem feltétlenül indokolt.
A magyar kormány válasza viszont elég sommás: nem akar engedni. Szakmaibb megfogalmazás szerint az átalakításra részben a költségek csökkentése, valamint a turizmus fejlesztése miatt volt szükség (a SZÉP-kártya esetében a hét-nyolc százalékos jutalékszint ment vissza 1,5 százalékra), míg az Erzsébetnél a speciális szempont, a szociális üdültetés indokolja a különleges kedvezményt. A SZÉP-kártyáért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) úgy vélik, a piacra lépést korlátozó előírások a fogyasztókat védik, a fiókhálózatra például azért van szükség, mert a felhasználók száma jelentős. Ezek az érvek azonban láthatóan nem győzték meg az Európai Bizottságot, amelynek például feltűnhet, hogy a szintén óriási tömegeket kezelő egészségpénztári rendszerben nincs ilyen fiókhálózati előírás.
A kormány ez ügyben a brüsszeli lépés ismeretében sem látszik tágítani, az NGM és az Erzsébet utalványért felelős igazságügyi tárca közös közleménye szerint sajnálattal vették tudomásul a döntést, amely a kabinet szociális programjának (Erzsébet) és a turizmus fellendítésének (SZÉP) forrásait veszélyezteti. Az érvelés szerint a szociális rendszer bevezetése tagállami hatáskör, a SZÉP-kártyánál pedig éppen versenyt hoztak a piacra (az üdülési csekk volt korábban állami monopólium, ezt váltotta az Erzsébet), és gazdaságélénkítő programot folytatnak. Miután ezek nem épp versenyjogi érvek, kérdéses, hogy meggyőzhető-e a bíróság. Ezzel azonban, ha mást nem ér el, akkor is legalább az időt bőven tudja húzni a kabinet, míg a korábbi szereplők teljesen el nem veszítik piaci kapcsolataikat. Így egy Magyarországot elítélő döntés esetében sem tudnak majd labdába rúgni.
Ezt a taktikát látszik alátámasztani, hogy a Fidesz vezette parlamenti többség inkább tovább ment, és nyílt sisakkal küzd Brüsszel és a korábbi szolgáltatók ellen. Egyrészt bővítette a SZÉP-kártya felhasználási lehetőségeit, másrészt ma olyan törvénymódosítást fogadhat el a parlament, amely ismét csak az Erzsébet-utalványt hozza kedvezőbb helyzetbe. Az állami utalványforgalmazó már korábban elkezdte a piac kisebb részét jelentő egyéb (nem étkezési) utalványok forgalmazását is, s eddig a régi cégeknek is kínált feltételekkel versenyzett. Az új módosítás szerint azonban az ő étkezési jegyeire járó szuperkedvezményt akár ezeken a többi cégnek még meghagyott piacokon is alkalmazhatja majd.
Időközben a Le Cheque Dejeuner februárban feladta, nem vonult ugyan ki, de „felfüggesztette tevékenységét”, és nemzetközi bíróság előtt támadta meg a kormányzati lépéseket.
