Pénzt elhelyezni ugyan csak egyszer lehet, SMSZ-ből viszont bármennyit nyithat, akinek van miből. Felső határt nem is szabtak meg.

A konstrukció egyik fontos eleme, hogy a befizetett pénzt csak öt év elteltével lehet adómentesen kivenni. Három éven belül a személyi jövedelemadó (szja) dupláját, három és négy év között a száz százalékát, míg négy és öt év közötti parkoltatás esetén csak a felét kell megfizetni. A jelenlegi, 16 százalékos jövedelemadó-kulccsal számolva ez 32, 16, nyolc-, illetve nullaszázalékos adót jelent tehát attól függően, meddig pihen a pénz a számlán. Az SMSZ-re a bankok nem fizethetnek kamatot, az oda utalt összegből azonban a számlatulajdonos állampapírt vásárolhat, amelynek hozamára öt év után már szintén nem kell adót fizetni.

Az állampapír lehet a magyar, illetve bármely, az Európai Gazdasági Térséghez (az uniós országok mellett Izland, Norvégia és Liech tenstein) tartozó állam által kibocsátott értékpapír, ám mivel csak forintban nyilvántartott kötvényt lehet vásárolni, így lényegében csak a magyar költségvetés profitálhat az így becsatornázott pénzekből. A gazdasági bizottság is ezzel, vagyis az államadósságon belül a forinttartozások arányának növelésével és ezzel együtt a devizatartozások csökkentésével indokolja az SMSZ bevezetését.

A lényeg azonban nem ez, az SMSZ tulajdonképpen – legalábbis jelen állás szerint – egy időben korlátlan, végtelenített adóamnesztia. A számlán elhelyezett összeg a befizetés időpontjában megszerzett jövedelemnek minősül, vagyis azonnal legálissá válik. A bank a pénzről igazolást is kiállíthat a számla tulajdonosának, az adóhivatalnak (NAV) viszont a befektető azonosítása nélkül szolgáltat adatokat, és az adót is a pénzintézetnek kell megállapítania, beszednie és a NAV-nak továbbítani úgy, hogy az nem kötődhet a magánszemélyhez. Az SMSZ létrehozása így a tavaly év végével lezárult, nem túl sikeres adóamnesztia folytatásának tűnik, ám van több fontos különbség is.

Míg a korábbi moratórium alatt a külföldön tartott pénzt hozhatták haza a magyarok egyszeri, tízszázalékos adó megfizetésével, addig az SMSZ nem tesz különbséget a külföldi és a belföldi magánszemélyek között (mindenkit automatikusan az utóbbinak tekint), és akár itthon tartott, le nem adózott jövedelmet is patyolattisztára lehet mosni a konstrukcióval. (Az adóelkerülés visszaszorításán, az adóhatóságok közti automatikus adatcsere kibővítésén dolgozó Európai Bizottságnál például biztosan nagy érdeklődéssel fogadják majd a magyar elképzelést.)

– Soha nem voltam híve az adóamnesztiának, az eddigi akciók sem hoztak annyi pénzt a költségvetés számára, mint amekkora erkölcsi kockázatot jelentenek – mondta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, aki emlékeztetett arra, hogy a tavaly év végével zárult kétéves adóamnesztia keretében a büdzsé 9,6 milliárd forint bevételt könyvelhetett el, vagyis 96 milliárd forint jött vissza Magyarországra, a töredéke annak, amennyi pénzt a becslések szerint a magyarok külföldi számlákon tartanak.

A rendszeres akciók önmagukban is az adóelkerülésre ösztönöznek, az adóalanyok azt látják, hogy néhány év várakozás után, a normálnál kisebb közteher megfizetésével is legalizálhatják jövedelmüket. Egy olyan folyamatosan fenntartott lehetőség esetében, mint amilyen az SMSZ, ez a kockázat fokozottabb, miközben Magyarországon már így is az előállított GDP negyede után nem fizetnek adót – hívta fel a figyelmet.

Az erkölcsi kockázatokra figyelmeztetett Karagich István is. A honi gazdagok szokásait közelről ismerő Blochamps Capital vezetője szerint a kisebb-közepesebb, külföldön tartott vagyonokat akár a tavaly év végével zárult adóamnesztia keretén kívül is már jellemzően hazahozták tulajdonosaik, míg a nagyobb pénzek tartós visszacsábításához kiszámítható gazdasági és jogi környezetre lenne szükség.

Így az SMSZ adta lehetőséggel inkább majd az itthon szerzett pénzeket moshatják tisztára: becslések szerint csak a korrupcióból éves szinten 70-100 milliárd, míg a szürkegazdaságból több százmilliárd forint jövedelem keletkezik. A stabilitási számla hosszú távú céljai, így a külföldön tartott pénzek hazacsábítása, a költségvetés kiszámíthatóbb finanszírozása, az államadósságon belül a belföldi megtakarítások arányának növelése támogatandó, de ezeket ilyen ad hoc, kidolgozatlan és rossz konstrukciókkal, mint amilyen az SMSZ, nem lehet elérni – tette hozzá.

9,6 milliárd

A LEGUTÓBBI ADÓAMNESZTIA mérlege meglehetősen szerény: két év alatt 9,6 milliárd forint adóbevétele származott az államnak a kedvezményesen hazahozott feketepénzekből.