Túlzott deficit: Elismerés bírálattal
A formális döntésnél izgalmasabbnak ígérkezik a vita a bizottság által megfogalmazott országspecifikus ajánlásokról.
Több tagállam is, például Franciaország, kifogásolja a neki felírt gyógymódokat, különösen a nyugdíjreform sürgetését. Francois Hollande francia elnök – bár a bizottság két extra évet adott Párizsnak, hogy korrigálja a költségvetési hiányt – az ajánlások kézhezvételekor, május végén közölte: Brüsszel nem diktálhatja a gazdaságpolitikát. A tanácsban azonban nehéz elegendő többségi támogatást szerezni az ajánlások megváltoztatására. Ráadásul az új uniós jogszabályok értelmében a bizottság még több beleszólást kap az eurózóna tagállamainak életébe: október közepéig ezeknek az országoknak el kell juttatniuk a költségvetési tervezetüket Brüsszelbe, hogy a bizottság véleményezhesse.
A magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban meglehetősen kritikus ajánlásoknak a budapesti kormány sem örül. Igaz, onnantól kezdve, hogy kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, a bizottságnak kisebb a mozgástere a magyar politika befolyásolására. Az egyebek között a bankadót, a többi ágazati különadót bíráló ajánlások közül a magyar kormány különösen nehezményezi az olyan általános megfogalmazásokat, mint hogy „állítsa helyre a külföldi közvetlen befektetők számára vonzó környezetet”. A kormányzati oldal szintén kifogásolja az olyan ajánlást, mint hogy „kezelje az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályokat”. A magyar fél szerint ez folyamatban van. A „fokozatosan szüntesse meg a szabályozott energiaárakat” kitétel szintén elfogadhatatlan a kormány számára. A vitán kívül azonban elmozdulás nem várható az ajánlásokban. Úgy tudjuk, Varga Mihály nem találkozik külön Olli Rehn pénzügyi EU-biztossal Luxemburgban, ugyanakkor a legutóbb bejelentett adóemelésekről részletes tájékoztatást juttatnak el a bizottságnak.
Az ülésen terítékre kerül a bankszanálási szabályok kidolgozása: ám a bankok nagyon eltérő portfóliója miatt továbbra is vita van a tagállamok között arról, adott bank szanálása esetén milyen arányban vegyék ki részüket a veszteségekből a tulajdonosok, a részvényesek és a betétesek.