Számításaik szerint az engedélyezési folyamatot is figyelembe véve a két erőmű áram- és hőtermelése a második fél évben állhat le. (A két egység úgynevezett kombinált ciklusú, azaz gázból áramot és hőt termel egyszerre.) Hozzátette: a két megyeszékhely távfűtését az intézkedés nem érinti, mivel a lakosság eddig is a két erőmű mellé telepített kazánokból, illetve gázmotoros egységekből kapta a távhőt. Ezek működését nem kívánják leállítani.

A kombinált ciklusú termelőberendezések leállításával egy helyettesítő rendszer kieshet, így egy nagyobb műszaki probléma okozhat megingást a keleti megyeszékhelyek hőellátásában. Ám szakembereik dolgoznak ennek megoldásán, mivel az E.ON kötelességének érzi a biztonságos távhőellátás fenntartását. Horváth Andrea, a MEKH kommunikációs munkatársa kérdésünkre közölte, egyelőre ilyen jellegű hivatalos levelet nem kaptak. Mindazonáltal felkészültek a helyzet elemzésére. Hozzátette, ilyen súlyú kérelem elbírálására – értelmezésük szerint – legalább egy év áll rendelkezésükre. (A két fél között az idő tekintetében némi ellentmondás körvonalazódik, mivel az E.ON már most télen le szeretne állni.)

Mind a nyíregyházi, mind a debreceni csúcskategóriás gáztüzelésű erőmű. Méretük szempontjából a magyar villamosenergia-rendszerben a kisebbek közé sorolhatók, az országos áramtermelési egyensúly és a hőellátás szempontjából viszont szerepük jelentős. A 95 megawattos (MW), 17 milliárdból felépített debreceni egységet 2000-ben, a 47 MW-s nyíregyházit 2007-ben adták át. Egyházi Nikoletta elmondása szerint a két egység termelését a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt szeretnék felfüggeszteni. Míg ugyanis a fő bevételi forrásukat jelentő piaci áram- és hatósági hőárak rendkívül nyomottak, addig a legnagyobb kiadásukat jelentő gáz díja nem csökken ilyen mértékben.

Hasonló gondokkal küzd a hőt nem termelő, viszont jóval nagyobb, 433 MW-s gönyűi gázerőművük, amely most, mondhatni, őrlángon üzemel. Kérdésünkre hozzáfűzte, az E.ON egész magyarországi tevékenységére kiterjedő döntése értelmében a lépések nyomán munkahelyek nem szűnnek meg. Nemrég a francia GDF Suez tulajdonában lévő Dunamenti Erőmű jelentette, hogy hasonló okok miatt leállítja áramtermelését, és csak hőellátási feladatainak tesz eleget. A két társaság pénzügyi eredményei szintén alátámasztják a döntést. A debreceni DKCE 2011-ben 8,7 milliárdos árbevétel mellett mínusz 3 milliárdos veszteséget ért el, 2012-ben kissé javított.

A nyíregyházi NYKCE mérlege siralmas: 2011-ben 4,7 milliárdos árbevétel mellett vesztesége majdnem duplaennyi, nyolcmilliárd forint lett. 2012-ben e cég is javított, ám eredménytartaléka már mínusz 14 milliárdra dagadt. Az NYKCE könyvvizsgálója, a PriceWaterhouseCoopers jelentését korlátozó záradékkal látta el, mondván, a 2011-es adatok részben vezetői becslésen alapultak, amelyek nem valósultak meg. Egyben felhívták a figyelmet: a veszteségek folytán a társaság saját tőkéje két éven át a jegyzett tőke fele alatt állt, aminek rendezésére a tulajdonos – az E.ON – kötelezett intézkedéseket hozni, magyarán friss tőkét pumpálni a társaságba.