A húsgyár nem megy vágóhídra
Sokan még reménykednek a százéves gyár újraindításában, az idősebb szakembereknek más életstratégiájuk és egzisztenciális kilátásuk egyelőre nincs is. Talán attól tartanak, ha kinyitják a szájukat, a remélt új tulajdonos nem alkalmazza őket. A felszámolás tavaly októberben kezdődött, a május elejére meghirdetett határidőig egyetlen pályázat sem érkezett a húsgyárat korábban üzemeltető két társaság, a Kapuvári Hús Zrt. és vállalata, a Kapuvári Bacon Kft. vagyonára. Jendrolovics Pál felszámolóbiztos ennek bejelentésekor azt fejtegette: el kell dönteni, hogy elemenként próbálják meg eladni a vagyont, vagy továbbra is az integrált értékesítést szorgalmazzák.
Ez utóbbi jelentene nagyobb garanciát a termelés viszonylag gyors újraindítására, melynek műszaki akadálya nincs. Döntés hivatalosan egyelőre állítólag nem született az értékesítés módjáról, ám ennek ellentmond Fazekas Sándor agrárminiszternek egy képviselői kérdésre adott válasza. Szerinte a két társaság ingatlanjaira és berendezéseire közös és egyeztetett eljárásban keresnek vevőt. Az utcára került munkások közül a fiatalabbak nem vártak a jó szerencsére, jelentős részük elment dolgozni Ausztriába és Németországba.
– A saját szakmámat folytatom, lényegesen több pénzért – számolt be sorsa alakulásáról egyikük telefonon. Gyorsan megfogalmazott egy diagnózist is: – Innen úgy látom, a magyar húsfeldolgozó-ipar a végét járja, és rövidesen utánunk jön Németországba. – Ha a kormány nem rajzolja újra a húsipar jövőképét, könnyen úgy járhatunk, mint a cukoriparral – bólint rá a felvetésre a szakszervezeti vezető. – A húsipari cégek a nekik juttatott állami támogatások ellenére mind veszteséggel dolgoznak, vagyis ebben a formában már középtávon is életképtelenek lehetnek. A sertéstermelők sem bíznak a gyárak jövőjében, ezért inkább a németeknek adják el a disznókat – mondja Pászli Tibor.
– Meg azért, mert a németek többet fizetnek érte – vetem közbe. – Most – szúrja közbe a szakszervezeti vezető. – De ha egyszer teljesen csődbe megy a magyar húsfeldolgozóipar, s megszűnik a hazai felvevőpiac, akkor majd a németek jelentősen letörik az árakat. Ráadásul kivisszük Németországba a gabonán hizlalt sertéseket, mi meg megvesszük tőlük az ott szóján tartott disznók húsát. A kapuváriak úgy látják, hogy a feldolgozóipar megmentésére tett kormányzati kísérletek nem piacszerűek, ezért nem is hatékonyak. – Ki látott már olyat, hogy az önkormányzat működteti a húsgyárat, mint például Pápán? – teszi fel a kérdést ugyancsak névtelenül a Kapuvári Húsnál korábban középvezetőként dolgozó férfi.
– Iskolákat, kórházakat nem működtethetnek a helyhatóságok, de sonkagyárakat igen? A sertéstartók eddig bíztak benne, hogy az önkormányzatok vágóhídi tulajdonszerzésével kifizetik nekik a húsfeldolgozóknál felhalmozott lejárt követeléseiket, ebben a reményben szállították folyamatosan a vágóállatokat –magyarázza Zsótér László, a Sertéstenyésztők Országos Választmányának (SOV) elnöke. Hozzáteszi: ők ezzel is hozzájárultak a húsüzemekben dolgozók munkahelyének megőrzéséhez. Zsótér szerint a feldolgozócégek, illetve azok tulajdonosai az adófizetők pénzéből nekik juttatott milliárdokat nem a sertéstartók kifizetésére, a munkahelyek megőrzésére fordítják.
– A sertéstartóknak azonnali segítségre van szükségük – állítja Zsótér László. Követelik, hogy az állam sürgősen kártalanítsa a kapuvári beszállítókat. Az önkormányzati résztulajdonú cégek pedig mielőbb, s teljes egészében fizessék ki azt az összeget, amellyel a sertésbeszállítóknak tartoznak. A SOV vezetője elfogadhatatlannak tartja, hogy például a pápai önkormányzat akkor garantálja, hogy az idei év végéig fizet a sertéstartóknak, ha ők elengedik járandóságuk harminc százalékát. – Nem harminc százalékot, de három forintot sem tudnak engedni a sertéstartók az őket megillető pénzből az önkormányzati tulajdonba került vágóhidaknak – hangsúlyozza Zsótér. Kapuvár más utat járna.
A helyi hírek szerint volna olyan vállalkozó, aki újraindítaná a gyárat, ha kapna megfelelő garanciákat. A szakszervezet vezetője sejteti, hogy nem légből kapott pletykáról van szó. A dolgozók számára ez nemcsak az újraindítás reménye miatt fontos, hanem azért is,mert csak így jutnának teljes járandóságukhoz. A legújabb hírek arról szólnak, hogy tőkeerős cégek érdeklődnek a húsgyár iránt. Emlegetik Mészáros Lőrinc felcsúti polgármestert is a lehetséges vevők között. – Ezt én nem cáfolom és nem is erősítem meg – mondja erre Pászli Tibor. Mészáros Lőrincet megpróbáltuk elérni, de nem sikerült.