A bejelentést követő percekben meredeken zuhant a Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX, amely végül értékéből több mint egy százalékot veszítve a 19 277 pontnál állt meg. A nap vesztese a Magyar Telekom volt, ára négy százalékot zuhant, de nem járt jól az OTP részvénye sem, másfél százalékot veszített az értékéből egyetlen nap alatt.

– Derült égből villámcsapásként hatottak a nemzetgazdasági miniszter szavai – fogalmazott a Népszabadságnak Gabler Gergely, az Equilor Zrt. elemzője. Megítélése szerint ezekre a intézkedésekre alapvetően nem volt szükség ahhoz, hogy a kormány tartsa a kitűzött költségvetési hiánycélt. Ezzel teljes mértékben egyetértett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is. Suppan szerint májusig az éves költségvetési hiányterv 63,5 százaléka teljesült, ami nem mutat jelentősebb problémát a korábbi évekhez viszonyítva. Mindez annak ellenére elmondható, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték esetében valóban keletkeztek elmaradások, azonban ennek fedezésére a kormány már elrendelt zárolást a tartalékokból.

Gabler hozzátette: korábban, amikor még a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében Varga Mihály egy három pontból álló csomagról beszélt, akkor annak harmadik pontjában éppen ezekhez hasonló intézkedéseket sejtetett. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy azok csak akkor kerülhetnek elő, ha az első két intézkedést nem tartja elegendőnek az Európai Bizottság (EB) ahhoz, hogy a túlzottdeficit-eljárást megszüntesse. Azóta kiderült, hogy a EB javaslatot tett arra, hogy Magyarországot felállítsák a szégyenpadról. Hozzátette: ezek alapján valószínű, hogy a kabinet inkább későbbi, az év hátralévő részében bejelentendő pluszkiadásainak akar hátteret teremteni az intézkedésekkel.

Nem fogalmazott meg ennyire éles véleményt Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Mindez arra vezethető vissza, hogy a szakember korábban is úgy vélte: a hiánycél elérése érdekében még további intézkedésekre lesz szükség, nem elegendőek az eddigiek. Ennek fényében számára a mostani bejelentések nem tűnnek váratlannak – fejtette ki –, ugyanakkor a kormány elmúlt hetekben folytatott kommunikációja alapján mégis annak mondhatók. De szerinte sem zárható ki, hogy valóban későbbi kiadásokat finanszíroznak majd az új pénzekből.

– Ilyen lehet például a pedagógus-életpályamodell bevezetése, amelynek a költsége mintegy 30-40 milliárd forint lehet, ennek egy szeptemberi, tanévkezdéshez igazított elindítása logikusnak is látszik – tette hozzá Gabler Gergely.