Lehúzza a kormány a családokat
A legnagyobb érvágást a tranzakciós illeték emelése jelenti: a banki átutalások vagy a kártyahasználat után az eddigi kettő helyett három ezreléket kell fizetni, míg a készpénzfelvételnél a jelenlegi háromról hat ezrelékre ugrik a kulcs, vagyis ezerforintonként nem két és három forint lesz a teher, hanem három és hat forint. Utóbbi esetben ráadásul megszűnik a hatezres sapka is. Most egy tranzakció után maximum hatezer forintot lehet felszámolni, a pénzfelvételnél azonban ezt a korlátot eltörlik, vagyis aki egymillió forintnál többet vesz ki a bankból, az augusztustól nem ússza meg hatezer forinttal. Egy tízmilliós lakás készpénzben kifizetve hatvanezer forinttal kerül majd többe az eddigi hatezer helyett. A külföldi nyaralást tervezők nem árt, ha tudják: a valutaváltás is készpénzes tranzakciónak számít, vagyis aki augusztus elseje után megy pihenni, jobban teszi, ha addig átváltja a költőpénzre valót.
A tranzakciós illetéket ugyan a bankok fizetik, de semmi sem tiltja, hogy azt áthárítsák ügyfeleikre – amit a pénzintézetek meg is tesznek. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a bankok, takarékszövetkezetek 94 százaléka terhelte tovább a közterhet, s vélhetőleg nem lesz ez másként most sem. Az illeték emelése egy átlagos család esetében ötszáz-ezer forintos nagyságrendű tételt jelent havonta. Az átlagos 150 ezer forint körüli nettó keresettel számolva egy kétkeresős család esetében havonta 300 ezer forinttal lehet számolni. Ha feltételezzük, hogy az összeg felét elektronikus utalással, illetve bankkártyával költik el, míg a másik felét készpénzben veszik fel, akkor a tranzakciós illeték havonta a jelenlegi 750 forinttal szemben augusztustól már 1350 forint terhet jelent. Amennyiben a család csak készpénzt használ, a tranzakciós illeték már 1800 forint lesz havonta, vagyis évente több mint 21 ezer forint.
A tranzakciós illeték felemelését már hónapok óta lebegteti a kormány, jó ideje tudni lehet ugyanis, hogy az idén januártól bevezetett új közteher nem hozza a várt bevételt. A kabinet a költségvetésben 301 milliárd forinttal számol, ám az első négy hónap után csak 52 milliárd folyt be. Ez alapján 156 milliárd várható az idén. Emiatt van szükség az emelésre, amely elsősorban a lakosságot és a kisvállalkozásokat sújtja, e két ügyfélkör esetében ugyanis lényegesen nagyobb a készpénzhasználat, míg a pénzügyeiket inkább elektronikusan intéző nagyvállalatok és közepes cégek esetében a hatezres sapka meghagyása garantálja, hogy terheik nem nőnek jelentősen.
Sokat veszíthetnek a háztartások a kamatadó emelésén is. A kormány javaslata szerint a jelenlegi 16 százalékos kulcs mellett további hat százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni például a bankbetéteken és az állampapírokon vagy a befektetési jegyeken elért nyereség után. Az MNB adatai szerint a lakosság adó hatálya alá eső megtakarítása mintegy tízezermilliárd forint, ami négyszázalékos kamattal számolva éves szinten 24 milliárd forintos terhet jelent a családoknak.
Ugyan a tranzakciós adót továbbháríthatják ügyfeleikre, de a kormány gondoskodik róla, hogy a bankok is megkapják a maguk pluszterhét, a kabinet lényegében egy újabb, egyszeri bankadó bevezetését javasolja. Az állam tavaly és idén részben rendezte a települések adósságát, átvállalt 684 milliárd forintot az önkormányzatok banki hiteleiből. Ennek az összegnek a hét százalékát, 48 milliárd forintot most „visszakér” a pénzintézetektől azzal az indokkal, hogy mivel az állam jobb adós, mint a helyhatóságok, a bankoknak nem kell céltartalékot képezni a hitelek után, az így felszabadult összeg pedig nyereséget jelent a számukra.
Tavaly, az adósságátvállalás előkészítése során lapinformációk szerint felmerült, hogy az állam 10-15 százalékos diszkontot, vagyis az adósság részleges elengedését kérné a bankoktól cserébe azért, hogy megszabadítja a kockázatosabb önkormányzatoktól. Ez azonban technikai értelemben államcsődnek számított volna, hiszen így az állam nem fizeti meg adósságának egy részét. Orbán Viktor miniszterelnök erről 2012 novemberében az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: „Az a spekuláció pedig (...), hogy ha a kormány nem fizeti ki az adósságot vagy annak egy részét, az államcsődnek minősül, olyan felismerés, mint a kétszer kettő. A modern pénzügyi világban mindenki tudja, ha az adós nem fizet, azt csődnek minősítik”.
A kormány azonban megtalálta a módját, hogyan lehet a kétszer kettőből ötöt csinálni. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint a kabinet javaslata így már nem számít államcsődnek, mert a bankok nem diszkontot adnak az államadósságra, hanem egy új adót vetnek ki rájuk, amelynek az alapja az önkormányzatoktól átvállalt hitel.
A kormány és a bankok képviselői hét végén egyeztettek a tegnap bejelentett csomagról, a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban a felek nem tudtak megállapodni – mondták lapunk kérdésére a Magyar Bankszövetségnél. Hozzátették: a szervezet csak olyan változásokat tud támogatni, melyek hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez.
