Mint ismert, májusban az Európai Bizottság öt tagállam, köztük hazánk esetében tett javaslatot az eljárás lezárására. – A döntés vélhetően formális lesz, miután a pénzügyminiszterek nem szokták felülbírálni a bizottság ajánlását –mondta el a Népszabadságnak Gabler Gergely, az Equilor elemzője. Magyarország mellett még Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia kerülhet ki az eljárás alól, ami esetünkben volt a legtovább – 2004-es csatlakozásunk óta folyamatosan – érvényben.

Éppen a hosszúra nyúlt folyamat miatt Brüsszel már szankciókkal is fenyegette Budapestet: tavaly például az Ecofin a Magyarországnak járó kohéziós források egy részének felfüggesztésére tett javaslatot, melyből végül az Orbán-kormány egyenlegjavító lépései miatt nem lett semmi. Ezt megelőzően, a hét folyamán is lesznek azonban érdekes adatok, a Központi Statisztikai Hivatal például kedden publikálja az áprilisi bérstatisztikát. A keresetek alakulását az elemzők mind a konjunktúra, mind pedig az infláció várható alakulása miatt fontosnak tartják. Az utóbbi szempontjából a versenyszféra béralakulása mondható fontosnak, ezen belül is az úgynevezett rendszeres bérkifizetések, melyek nem tartalmazzák a konjunkturális folyamatokhoz erősebben kötődő bónuszokat.

– A versenyszféra rendszeres béreiből elsősorban a gazdasági szereplők inflációs várakozásaira lehet következtetni – jegyezte meg Eppich Győző, az OTP Elemzési Központ munkatársa. – A tavalyi, részben a minimálbér jelentős emelése miatt megugró bruttó bérdinamika után idén sokkal visszafogottabb bérnövekedésre lehet számítani a versenyszektorban – tette hozzá. A nemzetközi piacok szempontjából a nyolc legfejlettebb gazdaság (G8) ma és holnap tartandó találkozója mondható kiemelkedőnek. Gabler Gergely szerint az lesz az érdekes a piacok számára, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed likviditásösztönző programjával (QE3) és a japán kormány nyíltan vállalt jengyengítő stratégiájával kapcsolatban milyen álláspontot fogalmaz meg a G8.

Az Egyesült Államokra, amúgy is jelentős figyelem irányul a héten. Egyre több kedvező hír érkezik az ország gazdaságával kapcsolatban: tavaly ősz óta, a fontosabb területek közül utolsóként, már az ingatlanpiacon is egyértelmű felívelést lehetett látni. Többek között ezt bizonyítja az is, hogy a lakóingatlanok ára tíz százalék feletti mértékben emelkedett éves összevetésben. Utóbbi index például az Egyesült Királyságban csupán egykét százalék körül alakul, míg hazánkban továbbra is csökkennek a lakásárak. A kedden és csütörtökön megjelenő adatokból kiderül, hogy Amerikában folytatódik-e a kedvező tendencia az ingatlanpiacon: előbb a kiadott építési engedélyek és az induló lakásépítések száma, majd a használt lakóingatlanok adásvételének havi adatait ismertetik.

Előbbi esetében a legutóbbi hónapokban a 2009-es mélypont kétszerese körül ingadoztak a mutatók, májusban a kiadott építési engedélyek száma már növekedhetett az egy hónappal korábbi, jelentős visszaesést követően, míg az induló építkezéseké stagnálhatott. A használt lakások piacán a forgalom a várakozások szerint mérföldkőhöz ért májusban: ha az állami ingatlanvásárlási támogatás hatására 2009 őszén megugró adatokat nem vesszük figyelembe, az eladások egy évre vetített havi száma 2007 júliusa óta első ízben léphette túl az ötmilliós értéket. A kedvező adatokkal összhangban globálisan komoly figyelem irányul a Fed szerdai kamatdöntő ülésére is. Ám nem a kamatszint tartja lázban a piacokat, hanem az a kérdés, hogy a QE3 programot meddig és milyen háttérrel tartja életben a jegybank.

Egyre szélesebb körű konszenzus alakul azzal kapcsolatban, hogy a Fed szeptembertől csökkentheti eszközvásárlási programja keretösszegét, egyes vélemények szerint 85 milliárd dollárról 65 milliárd ra. A piaci szereplők szerint ebben sem az emelkedő hosszú állampapírhozamok, sem az egy százalék körüli infláció, sem a korábban jelzettnél visszafogottabb munkapiaci felívelés nem akadályozhatja meg az amerikai jegybankot. Az ülés kapcsán ezért mindenki a döntést magyarázó kommentárra kíváncsi, amelyben szó lehet a program sorsáról.

Európában ezúttal júniusra érkeznek fontos bizalmi indexek. A ZEW német üzleti hangulat mutatója, a Markit intézet feldolgozóipari indexei és az Európai Bizottság fogyasztói bizalmi indexe esetében is az értékek javulására számítanak az elemzők. Az általános kép ugyanakkor a várakozások szerint nem módosul: Európában nyomott fogyasztói hangulat és a gazdaság zsugorodására utaló feldolgozóipari indexek jelenhetnek meg, míg az Egyesült Államokra ezek ellentéte igaz.