Az igazi vitakérdés pénteken az volt, mi lesz az audiovizuális szektorral. Párizs jó ideje világossá tette: az egész szektort ki akarják emelni a tárgyalások alól. A kereskedelmi EU-biztos, a belga Karel De Gucht már áprilisban jelezte, azok a politikák, amelyek segítik megvédeni az európai kultúrát és médiát a hollywoodi dominanciától, azaz például a filmek állami támogatása vagy a tévécsatornákon kötelező minimális európai filmkvóta, nem kerülnek a tárgyalóasztalra.

De az Európai Bizottság nem zárta volna ki az egész audiovizuális területet a tárgyalásokról, mert a digitális technológia fejlődésével az európai vállalkozók, cégek is nyerhetnek, másrészt félő, hogy így az amerikaiak is kizárnak bizonyos témákat. (Sajtóértesülések szerint ilyen lehet a pénzügyi szektor és a közbeszerzések ügye.) Párizs azonban biztosra akart menni, s bár álláspontjával több tagállam – köztük Magyarország is – szimpatizált, senki sem akarta veszélybe sodorni a válság közepette a gazdasági növekedés lehetőségével kecsegtető EU–USA-egyezményt.

Végül is kikerült a tárgyalások mandátumából az audiovizuális szektor, de az Európai Bizottság javaslatot tehet a téma bevonására. Tehát később visszatérnek a dologra, amikor kiderül, az amerikaiak mit is javasolnak. Az Egyesült Államok és az EU közti tárgyalások várhatóan júliusban kezdődnek. Szakértők szerint egy ilyen méretű megállapodás tető alá hozásához két-három év kell.

De ezt az egyezményt a felek szeretnék jövő év végéig lezárni, többek között azért, mert akkorra lejár a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság, így De Gucht mandátuma is. A megegyezés – ha létrejön – a legnagyobb kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás lesz a világon, és a két fél szerint precedenst teremt majd a szabad-kereskedelmi szabályok területén. Az Európai Bizottság számításai szerint az egyezmény akár fél százalékkal is növelheti az egész EU éves gazdasági teljesítményét.

Hollywoodi dominancia

Az EU audiovizuális szektora a Reuters szerint 17 milliárd eurót tesz ki, és több millió munkahelyet jelent. Az USA már most is sokkal több filmet, videót, tévéműsort ad el Európában, mint amennyit onnan megvesz, így nettó bevételtöbblete évente másfél milliárd euró ezen a területen.