A PSZÁF megszüntetéséről, tevékenységének a Magyar Nemzeti Bankba (MNB) integrálásáról szóló új jegybanktörvény tervezetéhez viszont most a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Rogán Antal által elnökölt gazdasági bizottság egy olyan, több pontból álló módosító javaslatot nyújtott be, amely még akkor is megütközést keltene, ha valamelyik korábbi, az előző kormányok alatt kinevezett elnök irányítaná a felügyeletet.

Az eredeti elképzelés szerint a PSZÁF október elsejei bezárásával együtt a felügyelet több mint ötszáz dolgozójának munkaviszonya is megszűnt volna. Ez most úgy módosulhat, hogy az alkalmazottakat automatikusan átveszi az MNB, igaz, nem közszolgálati, hanem normál munkaviszonyba. Az automatikus, a törvény erejével szabályozott átvétel alól a PSZÁF elnöke és alelnökei, Sáray Éva és Balogh László, valamint a felügyelet mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke, Nadrai Géza jelent kivételt.

A javaslat szerint az alelnökök és a PBT vezetőjének munkaviszonyát még Szász Károlynak kell megszüntetnie, őt magát Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök menti majd fel. A gazdasági bizottság a felügyelet vezetőinek és a PBT elnökének járó végkielégítést is alaposan megnyirbálja. A PSZÁF-törvény értelmében a vezetőknek hat hónapnyi végkielégítés jár, amelyre nem vonatkozik a 98 százalékos különadó. Ezt az indokolja, hogy a PSZÁF és a PBT irányítói fél évig nem vállalhatnak munkát olyan,

Magyarországon működő gazdasági társaságnál, amely a felügyelet alá tartozó tevékenységet végez, vagyis hat hónapig nem tudnak elhelyezkedni a szakterületükön. Ezt a két szabályt most eltörölnék Rogánék: tehát Szász és alelnökei, valamint a PBT elnöke akár azonnal is elhelyezkedhet a magánszférában, cserébe viszont bukják a végkielégítésük nagy részét. Ezt megelőzően, megaláztatásának utolsó előtti stációjaként Szász Károlynak még „utóda”, Matolcsy György jegybankelnök elé kell járulnia. Az új jegybanktörvény-javaslat szerint a PSZÁF informatikai rendszerét, adatállományát, nyilvántartásait az informatikáért felelős vezetőnek kellene átadnia az MNB-nek.

A módosítás szerint azonban a PSZÁF elnökének személyesen kell átadnia a folyamatban lévő ügyeket a jegybankelnöknek, s az aktusról jegyzőkönyv is készül. A gazdasági bizottság javaslata azonban biztosít egy kibúvót is arra az esetre, ha Matolcsy és Szász nem akarna még egyszer, utoljára egymás szemébe nézni: mindketten kijelölhetik maguk helyett valamelyik alelnöküket is. A parlamentnek eredetileg tegnap kellett volna szavaznia a jegybanktörvényhez benyújtott módosítókról, a kormány kérésére azonban majd csak a jövő heti két ülésnap valamelyikén, hétfőn vagy pénteken foglalkoznak a képviselők a javaslatokkal. Kapkodni nem kell: mint arról nemrég beszámoltunk, a kabinet megvárja az Euró pai Központi Bank véleményét a jogszabálytervezetről, ezért azt valószínűleg már csak az őszi ülésszakban fogadhatja el az Országgyűlés. Így viszont alig két hét marad az MNB és a PSZÁF október elsejére tervezett öszszevonására.

Egy hónap jár

A PSZÁF-törvény értelmében a felügyelet vezetőinek fizetését az előző évi bruttó átlagbért alapul véve állapítják meg, az elnök ennek a tízszeresét, alelnökei a kilencszeresét, míg a PBT vezetője a nyolcszorosát kapja. A KSH adatai szerint tavaly a bruttó átlagkereset 223 ezer forint volt, így Szász Károly havi bére az idén 2,2 millió forint, Sáray Éva és Balogh László kétmillió forintot, Nadrai Géza pedig 1,7 millió forintot keres. A vezetőknek járó hathavi végkielégítés tehát elvileg az elnök esetében több mint 13 millió forintot, alelnökeinek 12-12 milliót, míg a PBT vezetőjének tízmilliót tesz ki. Csakhogy a gazdasági bizottság módosítójának értelmében a kétmillió forint feletti részt 98 százalékos különadó terheli majd, vagyis lényegében a vezetők egyhavi pénzzel távozhatnak.

Székházfoglalás rohamtempóban