Részben e negatív tapasztalatok, részben a tisztességesen adózó webkereskedők jogos igényeinek kielégítése miatt „szükséges feladatként merült fel az e-kereskedelem fokozott ellenőrzése” – folytatódik a közlemény. A NAV az e-kereskedelemben is a számla- és nyugtaadási fegyelmet hiányolja. Németh Gabriella közleménye szerint a kereskedők sokszor azzal magyarázzák, hogy miért nem adtak számlát vagy nyugtát, hogy ők csak viszonteladók, nem az ő kötelességük kiállítani a kért bizonylatokat.

Egy próbavásárláson a NAV munkatársai annak ellenére sem kaptak számlát az interneten megrendelt áruról, hogy igényüket előre jelezték, és annak kiállításához minden szükséges adatot megadtak már a termék megrendelésekor. A szakma a NAV piactisztító törekvéseivel egyetért ugyan, ám mint képviselői lapunknak elmondták, a „tisztességesen adózó webkereskedők” számára elsősorban a számlát nem adó, alkalmazottjait feketén foglalkoztató konkurenseknél lényegesen több gondot és jóval nagyobb gazdasági kárt okoznak azok a webáruházak, amelyeket külföldön regisztrálnak, látszólag külföldön működtetnek, valójában azonban szinte kizárólag a magyar piacon értékesítik portékáikat.

Utóbbiak az egyes országok eltérő áfaszabályait kihasználva tesznek szert a tisztességesen adózó hazaiak számára behozhatatlan versenyelőnyre. A kisállateledel az e-kereskedelem állatorvosi lova – állítja több, e piacon érdekelt vállalkozó, és osztja véleményüket Kis Ervin Egon, a Szövetség ez Elektronikus Kereskedelemért (Szek.org) közhasznú egyesület elnöke is. Lengyelországban az élelmiszerek árát terhelő nyolcszázalékos forgalmi adót alkalmazzák a kutya-, macska-, hal- és madáreledelekre is. Magyarországon ugyanezt a termékkört 27 százalékos áfa terheli. De olcsón lehet például Szlovákiában működő webáruházaktól műszaki cikket vásárolni.

Északi szomszédunknál 20 százalék az áfa, nálunk 27. A különbség még akkor is szép nyereséget biztosít, ha az eladó vevőcsalogatás gyanánt az itthon elfogadottnál kisebb árréssel dolgozik. Sokan vásárolnak ma már műszaki cikkeket a világhálón, anélkül, hogy megnéznék, hol is működik az amúgy olcsó árut kínáló webáruház. Addig nincs semmi gond, amíg a vevő azt kapja a pénzéért, amit megrendelt és a készülék jól működik. Azonban a nem magyarországi bejegyzésű webáruházak esetében az elállási, vagy a garancia jog érvényesítése már sok esetben komoly gondot jelent.

Nem egy magyar cég „települt ki” az utóbbi időben Szlovákiába és Lengyelországba, hogy aztán (formailag legalábbis) onnan üzemeltetett honlapokon kínálják termékeiket a magyar vásárlóknak. A vevők többnyire meg sem nézik, honnan vásárolják a bolti árnál lényegesen olcsóbb tévét, vagy éppen kutyakaját, abba pedig végkép nem gondolnak bele, hogy mitől is olcsóbb az a hazainál. Nem törvényszerű azonban, hogy ez így legyen. Létezik egy uniós szabály, miszerint az e-kereskedelemben csak akkor alkalmazhatja egy cég a bejegyzése szerinti ország áfakulcsait, ha a forgalma más országban nem haladja meg az évi 35 ezer eurót.

A határ felett be kell jelentkeznie annak az országnak az adóhatóságához, ahonnan 35 ezer euró feletti megrendeléseket kapott, és az ottani szabályok szerint kell megfizetnie az adott országban eladott áruk után az áfát. Ezt a szabályt azonban a legtöbb e-kereskedő cég vagy nem ismeri, vagy csak nem alkalmazza. Feltételezhető, hogy a többségre az utóbbi igaz. Mert ugyan miért működtetne magyar nyelvű honlapot egy lengyel cég, ha nem akar Magyarországon értékesíteni? Akkor viszont be kell(ene) jelentkeznie a magyar adóhatósághoz. A 35 ezer eurós szabályt azon cégek számára találták ki, akikhez olykor-olykor „beesik” néhány, az adott nyelvet ismerő vásárló, akik nem az ő „célterületükön” élnek, hogy pár ezer eurós forgalom miatt ne kelljen több ország adóhatóságával is kapcsolatba lépniük.

E szabályt azonban számos cég úgy játssza ki, hogy a 35 ezer eurós határ elérésekor lecserélik a weblap mögött álló céget. Ezzel a húzással huzamosabb ideig fenntartható a törvényes működés látszata. Információink szerint részben az egyesület információi alapján a NAV-nak volt már néhány sikeres próbálkozása az efféle visszaélések megszüntetésére, ám több webkereskedő cég névtelenséget kérő vezetői egybehangzóan állítják: a hatóság vagy nem érzékeli a probléma súlyát, vagy más okból nem foglalkozik vele.

Pedig szerintük a nemzetgazdasági kár már most tízmilliárdos nagyságrendű és az e-kereskedelem térhódításával rohamosan nőni fog az elkövetkező években. Kis Ervin Egon elmondta: tárgyalásokat kezdtek az uniós és a hazai fogyasztóvédelmi hatósággal, a NAV-val és a piaci szereplőkkel, de ezekről részleteket egyelőre nem árult el. Már ma is vannak a hatóságoknak eszközeik és lehetőségeik a külföldön bejegyzett, de a magyar piacra (is) szolgáltató webáruházaknak döntően az egyes országok eltérő áfakulcsaiból fakadó versenyelőnyének csökkentésére.

Az igazi megoldást azonban a kérdés átfogó, uniós szintű szabályozása hozhatja meg. Enyhíthetné valamelyest a magyarországi bejegyzésű webáruházak versenyhátrányát még a magyar áfakulcs mérséklése is, de belátható időn belül erre éppúgy nincs sincs esély, ahogy a kérdés uniós szabályozására sem. A NAV írásban feltett kérdéseinkre későbbre ígért érdemi választ. Burillák Attila, a hatóság sajtófőnöke ezért lapunknak egyelőre csak annyit mondott, ismerik a problémát és keresik a tisztességesen adózó piaci szereplők számára legkedvezőbb megoldást.

Egyre többen vannak, akik kutyába se veszik az áfafizetésre vonatkozó előírásokat