A parlament 2012-ben hosszú viták után fogadta el az új pénzintézeti törvényt, amely – részben a hitelválság tapasztalataiból kiindulva – a többi közt a Bank of Englandhez rendelte a pénzügyi felügyeletet is. Amagyar hatóságok a PSZÁF és az MNB összevonásánál is ugyanúgy az angol mintát követik tehát, mint az új hitelprogramnál: az önálló pénzügyi felügyeletet, a Financial Services Authorityt a szigetországban is megszüntették. A magyar javaslathoz hasonlóan egyidejűleg új testületet hoztak létre a Bank of Englanden belül: a független Pénzügypolitikai Bizottságot (Financial Policy Committee, FPC). Ennek legfőbb missziója, hogy őrizze a pénzügyi rendszer stabilitását, észrevegye az ezt fenyegető tényezőket, és fékezze a negatív hatások kialakulását.

A vizsgálatot az FPC tagjának jelölt Dame Clara Furse meghallgatása váltotta ki. A Londoni Értéktőzsde, az LSE korábbi vezérigazgatója ugyanis nem győzte meg felkészültségével az összpárti bizottságot. Úgy tűnt, a befolyásos üzletasszony, aki korábban sikerrel védte ki a London Stock Exchange-re szemet vető külföldi riválisok ostromait, nincs képben néhány aktuális kérdésben. Nem nyerte el a „vizsgáztatók” tetszését az a körülmény sem, hogy Furse más érdekeltségek mellett jelenleg is tagja a Nomura japán bank igazgatóságának. Szokatlan módon nyilvánosságra került az egyik jól ismert konzervatív honatya, Jesse Norman véleménye, mely szerint Dame Clara Furse „elképesztően kevéssé imponáló” teljesítményt nyújtott a meghallgatásán. A parlamenti bizottság nem emelt kifogást a másik két jelölt, Richard Sharp, a Goldman Sachs egykori bankára és Martin Taylor, a Barclays bankház korábbi vezérigazgatója ellen, bár észrevételezték, hogy Sharp valaha a Konzervatív Párt egyik anyagi támogatója volt.

A meghirdetett hivatalos vizsgálat általánosságban is el kíván mélyedni abban, hogyan nevezik ki a Bank of England különböző testületei, köztük a Monetáris Bizottság tagjait. Andrew Tyrie, a parlament pénzügyi bizottságának elnöke „kulcsfontosságúnak” nevezte, hogy az új Financial Policy Committee „függetlensége kezdettől biztosítva legyen”. A képviselők egyáltalán nem találják megnyugtatónak a kormány hozzáállását, különösen amiatt, hogy George Osborne pénzügyminiszter áprilisban levelet intézett Sir Mervyn Kinghez, a Bank of England most búcsúzó elnökéhez. Ebben a konzervatív politikus különböző jó tanácsokon kívül részletesen papírra vetette, mire vonatkozzon a pénzügyi stabilitásról gondoskodó testület mandátuma.

A parlament tagjai súlyos hiányosságokat fedeztek fel a jegybank politikáját meghatározó mindhárom testület kinevezési eljárásában. Helytelenítették, hogy a korábbi, ideiglenes FPC tagjai közül nem hosszabbították meg a „független gondolatokat megfogalmazó” szakemberek megbízását. Bírálták, hogy az újonnan felállított gárda nem kapott azonnali felhatalmazást a bankok tőkekihelyezési szintjének korlátozására. Mindennek következménye a képviselők szerint az lehet, hogy a pénzügyi regulátor aránytalanul nagy súlyt helyez majd második számú céljára, a kormány gazdaságpolitikájának elősegítésére.

A függetlenségi vita kirobbanása alig néhány héttel előzi meg az új jegybankelnök, a Bank of Canada éléről Londonba csábított Mark Carney július 1-jei munkába állását.