Mivel az Országgyűlés tavaszi ülésszakából még hátravan két nap, elvileg jövő hétfőn vagy pénteken akár el is fogadhatnák a képviselők az új jegybanktörvényt –de csak elvileg. Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke hétfőn arról beszélt, hogy a zárószavazásra addig nem kerül sor, amíg az Európai Központi Bank (EKB) nem mond véleményt az összevonásról.

Az EKB múlt pénteken kapta meg a tervezetet a magyar kormánytól, amely a törvényjavaslat sürgős véleményezését kérte. Az EKB-nak alapesetben harminc napja van jogi szakvéleménye elkészítésére, ezt szükség esetén további egy hónappal meghosszabbíthatja, de indokoltan sürgős esetben hamarabb is végezhet. Ám egyrészt kérdés, hogy az EKB miért találná indokoltnak ebben az esetben a sietséget, de az sem jó jel, hogy a szervezet szóvivője az MTI megkeresésére nem felejtette el megemlíteni, hogy a magyar hatóságok nem keresték meg őket előzetes, informális konzultáció céljából. (Az Orbán-kormánynak korábban több konfliktusa is volt már az EKB-val: a jegybanktörvény korábban tervezett módosításával kapcsolatos vita például 2011 végén, 2012 elején az IMF-hitelprogram felfüggesztéséhez és 325 forintos euróhoz vezetett.) A parlament tavaszi ülésszakába azonban már az sem nagyon fér bele, ha Frankfurtban kiemelten kezelik a jegybanktörvényt. Az EKB a legutóbbi, sürgősséggel beadott magyar kérelmet csaknem három hét alatt véleményezte, pedig a forgatható utalványokról szóló jogszabály-módosítás valamivel kevésbé fajsúlyos kérdés volt.

Úgy tűnik, ezzel számol a kormány is. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) kérdésünkre elmondták, hogy a jegybanktörvény zárószavazására az EKB véleményének beérkezését követően, várhatóan a parlament őszi ülésszakában kerülhet sor. Ez viszont azt jelenti, hogy nagyon rövid idő marad a felügyeleti munka jegybankba integrálására. Az őszi ülésszak jellemzően szeptember közepén indul, miközben a jogszabály-tervezet szerint a PSZÁF október elsejével szűnne meg, vagyis alig két hét áll rendelkezésre arra, hogy a több mint egy évtizede működő, a bankok mellett többek között a biztosítókat, a takarékszövetkezeteket, a nyugdíjpénztárakat és a befektetési alapokat felügyelő, ötszáz főt foglalkoztató szervezet tevékenységét, informatikai rendszerét, adatbázisát a jegybankba integrálják. Ráadásul a PSZÁF nem beolvad a jegybankba, hanem jogutód nélkül megszűnik, így az MNB-nek a pénzügyi felügyeletre ki kell alakítania saját szervezeti egységét. Ezzel kapcsolatban szerettük volna azt is megtudni az NGM-től, hogy kormány tervezi-e az integráció elhalasztását, az október elsejei határidő kitolását (például az év végére, ahogyan azt eredetileg, még május elején az MNB is javasolta), ám erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.

A pénzügyi felügyelet Krisztina körúti székháza. Leeresztik a lobogót