Az aláírt koncessziós szerződés értelmében a trafikosok vállalták, hogy saját költségükön olyan pénztárgépet, nyilvántartó rendszert szereznek be, amely „napra pontos” készletnyilvántartást vezet és az adatokat online továbbítja az illetékeseknek. A szerződés szerint, ha az NDN „egységes nyilvántartó szoftvert kínál fel”, akkor a trafikosoknak „elsősorban” azt a gépet vagy szoftvert kell megvenniük, használniuk. Az NDN-nél érdeklődésünkre közölték, hogy pénztárgépre, illetve adattovábbító szoftverre még nem kötöttek szerződést egyetlen céggel sem. Az elektronikus pénztárgép, vagy az azzal egyenértékű elektronikus nyilvántartó rendszer gyártóit minősítő rendszer kialakítása folyamatban van, eredményét az NDN a honlapján teszi közzé.

Piaci vélekedések szerint az egyelőre csak az NDN utalásaiból kikövetkeztethető feltételek alapján a trafikosoknak komplex, vonalkódos leolvasást és az abból leszűrt forgalmi adatok továbbítását lehetővé tevő kasszákra, illetve háttér-informatikai rendszerre lesz szükségük. A jelenlegi helyzetben a dohányboltosok két dolgot tehetnek: arra játszanak, hogy esetükben is kitolják a pénztárgéprendelet határidejét, és szeptemberig hagyományos pénztárgépet használnak. Ám így külön kell kezelniük a kasszát és az NDN-hez bekötött informatikai rendszert, amit később, egy új pénztárgép beszerzésekor, már nehezebb lesz összefésülni. A másik lehetőség, hogy keresnek olyan, a piacon már kapható PC-alapú gépet, amelynél feltételezhetően csak a szoftvert kell majd frissíteni, illetve az úgynevezett adóügyi ellenőrző egységet kell beépíteni év végéig. A pénztárgéprendelet szerint ugyanis a PC-alapú gépeket csak akkortól kell bekötni a NAV-hoz. A jelek szerint jó néhány trafikos az utóbbiban gondolkozik. A piacon már több cég is kínál PC-alapú pénztárgépet, amelyeket később be lehet illeszteni az NDN által diktált feltételek közé. Bár ezek a gépek nem olcsók, több százezer forintba kerülnek.

Brüsszel újabb eljárást indít

Felszólító levelet küldött az Európai Bizottság Magyarországnak a jövedéki törvény tavaly év elején hatályba lépett módosítása miatt. Brüsszel szerint sértheti a termékek szabad áramlásának elvét, hogy a dohánycégek a jövedéki adó emelése előtt nem halmozhatnak fel nagyobb készletet a zárjegyekből. Korábban megszokott volt, hogy a jövedéki adó emelésekor a dohánycégek a szokottnál több zárjegyet igényeltek, majd egy darabig ezekkel dobták piacra termékeiket, s így olcsóbban tudták adni a cigarettát. Az Országgyűlés azonban 2011 őszén úgy határozott, hogy az adóváltozás után a nagykereskedelmi forgalomban 30, míg a kiskereskedelemben mindössze 60 napig értékesíthetők a korábbi zárjeggyel ellátott termékek. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy a kötelezettségszegési eljárás keretében válaszoljon a bizottság levelére.