A parlamenti vita során egyebekben a lényeg nem is változott: az unió meggyőzéséhez a kormány 93 milliárd forintos zárolást vállalt. Ebből 69 milliárdot saját hatáskörben el is tudott vonni a tárcáktól. Törvényjavaslatot a további 24 milliárd biztosítása érdekében kellett benyújtania: a módosításokkal ott is sikerült elvenni a pénzt, ahol önálló gazdálkodás folyik. Ilyen például a pénzügyi felügyelet (PSZÁF), amely egyrészt meg is szűnik októbertől, másrészt viszont a mostani módosítás nyomán másfél milliárd forintot be kell fizetnie a büdzsébe. Ezzel a bevétellel egyébként mérséklődik is az év végi hiánycél: 879,8milliárd forint lesz. De ezzel a törvénnyel biztosítják azt is, hogy a kényszernyugdíjazásokból származó megtakarításokat ne költhessék el az intézmények.

A hivatalos indoklás szerint az unió miatt elrendelt zárolások azonban csak egy kisebb részét jelentik a csomagnak: ha már hozzányúlnak a költségvetéshez, más pontokon is módosítják azt. Ilyen változtatás, hogy az újonnan megalakított Nemzeti Választási Irodának saját költségvetést alakítanak ki: az idén a szervezet 374 millió forintot fordíthat munkatársai fizetésére (és a járulékokra) – a tervek szerint az eddigieknél több munkatárs kell a választások lebonyolításához, hiszen jóval több külhoni magyar szavazhat. A 2014-es választások előkészítésére egyébként 2,3 milliárd forintot adnak. Engedményekre azonban másutt is van példa, így például a Magyar Nemzeti Filmalap számára lehetővé teszik a költekezést – miniszteri engedéllyel túlléphető lesz a korábban meghatározott keret. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél pedig némileg engednek a korábbi, az állami vagyonkezelő cég hitelfelvételét korlátozó szabályokon. Az új rend szerint korlátozott formában a szervezet mégis vehet fel kölcsönt. Az indoklás szerint „hatékonyabb forrásbevonást” tesz lehetővé, hogy a cég a tulajdonában lévő részvényeket, részesedéseket fedezetként ajánlja fel. Ez akár lehetőséget ad arra a cégnek, hogy az állami vagyonból származó bevételeket növelni tudja –vagyis fedezetet biztosítson az állami nagyberuházásokra. (Ezeket az uniónak tett ígéret szerint nem folyó bevételből fedezi majd a jövőben a költségvetés, és így 60 milliárdos hiánylefaragást ér el.)

Hasonlóan érdekes módosítás az, amely lehetővé teszi, hogy a központi kormányzat végleg saját szája íze szerint rendezze az Esztergommal folytatott egyik korábbi vitáját. A város még tavaly veszett össze az államkincstárral azon, kell-e fizetnie és mennyit az államnak átadott intézmények fenntartása után. A befizetést végül törvényben rendelték el a városnak – ám az ennek ellenére nem teljesített. Most arra teremtenek lehetőséget, hogy az adóhivatal inkasszóval vegye le az összeget Esztergom számlájáról.