A Központi Statisztikai Hivatal kedden közli a májusi számokat, az elemzői várakozások szerint most nem lesz újabb mélységi rekord – áprilisban 1,7 százalékot mértek –, igaz, így is a múlt század hetvenes éveit idézi majd a fogyasztói árindex szintje – véli Eppich Győző, az OTP elemzői központjának munkatársa.

A szeptemberi 6,6 százalékos maximum óta tartó folyamatos csökkenésben az üzemanyagárak tavaszi mérséklése mellett közrejátszott az is, hogy az élelmiszeripari nyersanyagok tavaly nyártól tapasztalt jelentős drágulása csak részben épült be a feldolgozott termékek árába. Az aduász azonban az év eleji tízszázalékos áram-, gáz- és távhőárcsökkentés volt. A mélypontok újabb ostromára a nyár végétől lehet számítani, miután a rezsicsökkentések második köre megjelenik az árindexben. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban fél szemünket érdemes az élelmiszerek áralakulásán tartanunk – figyelmeztet az elemző –, mivel korábban arra lehetett számítani, hogy ez a termékkör jelentősen hozzájárul majd az infláció mérséklődéséhez az idén.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is az idényáras élelmiszerek inflációnövelő hatását emelte ki, a krumpli és a paradicsom például még májusban is szokatlanul drága volt. A múlt hónapban mérséklődött üzemanyagár viszont csak az autósok pénztárcájának kedvez, az infláció csökkenésének kevésbé, hiszen egy évvel ezelőtt ugyanígy beszakadt a benzin és a gázolaj egységára. Mindent egybevetve, Suppan az elemzői konszenzusnak megfelelően 1,9 százalékos árindexet vár. Szerinte a nyár végétől a tavalyi búzaárrobbanás terhétől is megszabadul az infláció, az akkori harmincszázalékos hirtelen jött drágulás már nem rontja a statisztikát, és júliustól belép a víz- és csatornadíjak és a hulladékszállítás tízszázalékos csökkentése is.

Árdrágító intézkedésekkel is szembesülünk azonban, így a cigaretta kötelező tízszázalékos árrésének elrendelése, valamint az elektronikus útdíj júliusi bevezetését követő drasztikus – egyes becslések szerint a negyven százalékot is elérő – fuvarozói áremelés egész kereskedelmet sújtó hatása egyaránt fűti majd az inflációt. Az árindex azonban ettől függetlenül éves szinten a MNB által meghatározott háromszázalékos cél alatt marad. S hogy milyen következtetéseket vonhat le a jegybank a friss inflációs adatból, arra útmutatóul szolgálhat a monetáris tanács májusi kamatdöntő üléséről szerdán publikálandó jegyzőkönyv.

A kamatvágást követően kiadott rövid sajtóközleményben a döntés indoklása megegyezett a korábbi hónapokban megszokottal, emiatt Szaniszló Bálint OTP-elemző a rövidített jegyzőkönyv esetében sem számít meglepetésre. A tanács akkori értékelése szerint a legjelentősebb kockázatok a gazdaságban meglévő szabad kapacitások mértékével, valamint a hitelezés és a kockázati megítélés alakulásával kapcsolatosak, míg a külső környezet és az inflációs folyamatok kedvezők, igaz, a növekedési várakozások a vártnál jobb GDP-adat ellenére továbbra is gyengék. Ami biztos: inflációs nyomás nincs a gazdaságon, a gyenge kereslet miatt a vállalkozások nem tudják teljes egészében érvényesíteni áraikban a megnövekedett költségeiket.

Ám ha a 3,4 százalékkal hirtelen megnőtt áprilisi kiskereskedelmi forgalmat nézzük, akkor ez új reményt adhat számukra, hogy bátrabban nyúlhatnak majd áraikhoz, azaz ismét vastagabban foghat a ceruzájuk. A monetáris tanácsnak elsősorban a nemzetközi piacok alakulását kell nyomon követnie, amikor a 4,50 százalékon álló alapkamat sorsáról dönt június végi ülésén. Ott is kiemelten a világ vezető gazdaságában történő folyamatokat. Szerdán teszik közzé az amerikai szövetségi költségvetés májusi deficitjének értékét, amit szerdán ismerhetünk meg. Az áprilisi költségvetési többlet 113 milliárd dollár volt, amely csaknem duplája az egy évvel ezelőtti értéknek. Az adatot izgatottan várják a piacok, minekutána a kongresszus költségvetési hivatalának (CBO) májusi prognózisa szerint az amerikai büdzsében nagyarányú szigorítás következik be a folyó költségvetési évben; a 2012-es hét százalékról az idén a GDP négy százalékára csökkenhet a hiány.

Kondora Szilárd OTP-elemző szerint ennek hátterében – az egyszeri hatásokon túl – főként az áll, hogy a korábban bevezetett átmeneti adó- és járulékcsökkentések az év elején kifutottak. A bevételek emelkedésén túl a kiadások szigorítása is megtörtént, azaz januártól a 2011-ben törvénybe foglalt kiadási plafonok léptek életbe, ezen túl pedig márciusban sor került a kiadások további ötszázalékos csökkentésére, immár fűnyíróelvszerűen. Az amerikai deficitcsökkentést a piacok egyelőre fenntarthatónak tartják, a kiigazítás ellenére egy-két százalékos GDP-bővüléssel számolnak 2013-ban. Ennek azonban van kockázata – jegyezte meg az elemző.