Tavaly áprilishoz képest 267 millió eurós többlet volt az exportban, amiért egyértelműen a Mercedes-hatás „okolható”. A 2012. március 29-én átadott kecskeméti gyárban az idén havi átlagban már több mint nyolcezer autó készül, s mivel a termelés tavaly csak igen lassan, fokozatosan indult meg, a bázis áprilisban még nagyon alacsony volt. A B osztály és a világon csak itt gyártott CLA szedán 25, illetve 30 ezer eurós nettó átlagával számolva, a bejelentett gyártási mennyiség alapján máris 220-240 milliós értéknél járunk, ami gyakorlatilag le is fedezi a többletet – ha másutt nem történt változás.

Miután a német autóipar 17 százalékos éves szintű bővülést produkált áprilisban, biztosra vehető, hogy ebből a magyar beszállítók is derekasan kivették a részüket. Az árvíz negatív hatásai miatt a Bundesbank az idei német növekedést 0,4-ről 0,3 százalékra korrigálta tegnap, de erre nem a helyi ipar teljesítménye miatt került sor. A német ipari termelés áprilisban 1,8 százalékkal nagyobb volt az áprilisinál. Márciusban is 1,2 százalékos volt a havi teljesítménytöbblet, vagyis ennek alapján örülhetnek a német cégeknek beszállító hazai vállalkozások.

A magyar ipar márciushoz képest áprilisban 1,2 százalékkal több terméket állított elő, az éves plusz pedig 5,3 százalék. Utóbbi mintegy százmilliárd forintos pluszt takar, ami gyakorlatilag a Mercedes-gyár havi termelési adatát közelítheti. A munkanaphatástól megtisztított index 2,9 százalékos emelkedést mutat a KSH adatai szerint. Az ipar a gyárleállások miatti decemberi sokkot kiheverte, azóta folyamatos – igaz, lassú – a termelés felfutása, és most első ízben már az éves adat is pozitív előjelű. Mindez Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint egyértelműen arra utal, hogy a Mercedes kicsörlőzte a kátyúból magyar gazdaságot.

S ha ehhez hozzávesszük a júniusban termelésbe álló új győri Audi-gyárat, amelynek kapacitása meghaladja a százezer autót – s a hírek szerint ott gyorsabban futtatják fel a termelést –, valamint az Opel szentgotthárdi és a Suzuki esztergomi fejlesztéseit, akkor kijelenthető, növekedési fordulat küszöbén állunk, köszönhetően a járműipari beruházásoknak. A számokat bázishatások is szépítik: a komáromi Nokia-gyár tavalyi leállítása már nem rontja a statisztikát. Az ipar teljesítménye a következő hónapokban belépő kapacitások eredményeként folyamatosan erősödik, növekedése éves alapon szeptemberre már megközelítheti a tíz százalékot.

Mindent egybevetve 3-3,5 százalékos volumenbővülés jellemezheti majd a második fél évet – mondta Suppan Gergely, hozzátéve: a kedvező áprilisi adatok láttán át kell írnia 0,4 százalékos idei GDP-bővülésről szóló prognózisát. Az adatok meggyőzték Kondrát Zsoltot, az MKB Bank vezető elemzőjét is, aki előbbre jár egy lépéssel, és az eddigi 0,2 százalékos növekedési várakozását 0,5 százalékosra javította. Az ipar már elérte a 2011-es átlagot, de további növekedési lehetőségeit erősen behatárolja a hazai beruházások tartósan alacsony szintje – leszámítva persze a most pozitív meglepetéssel szolgáló járműgyártást.

Kondrát ugyanakkora arra hívja fel a figyelmet, hogy sem a német, sem a magyar ipari megrendelésadatok nem alakulnak túl meggyőzően. Az ezt is tartalmazó részletes áprilisi adatokat egy hét múlva közli a KSH, de a márciusi új járműipari megrendelések visszaesése így is sokatmondó. Márciusban az egy évvel korábbi szinthez képest 62 százalékon állt az adott hónapban leadott új megrendelések volumene, ami nagyon alacsony szint, igaz, ebben a hazai minimális kereslet erősen közrejátszik. Kedvezőbb képet mutat a járműipar exportmegrendeléseinek alakulása, itt a teljes állomány márciusban csak 23 százalékkal haladta meg a 2012. márciusit, és a novemberi 242 százalékos szintről folyamatosan ereszkedik lejjebb.

A külkereskedelmi adattal kapcsolatban az elemző megjegyezte, hogy április eddig megbízható hónapnak számított, ilyenkor menetrendszerűen visszaesik a forgalom, ám most ez fordítva történt. Az majd a következő hónapokban derül ki, hogy egyszeri esettel állunk-e szemben, vagy ez már egy valódi növekedési fordulat kezdetét jelzi. Minthogy az is kérdés, hogy a megnőtt termelésből és kereskedelmi forgalomból mekkora arányt képviselnek a magas hozzáadott értékű termékek.

Fejleszt a Bridgestone

Az állam 2,7 milliárd forinttal támogatja a Bridgestone tatabányai beruházását, a gumiabroncsgyártó 71,5 milliárd forintból bővíti magyarországi üzemét. A fejlesztés eredményeként az alkalmazottak száma a jelenlegi 350-ről 850-re emelkedik – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki alapkőletételen. A 2017 első felében záruló fejlesztés révén a Bridgestone triplájára, 6,5 millió abroncsra növeli itteni éves gyártókapacitását. A japán társaság 2008-ban kezdte meg a termelést Tatabányán, ahol nagy teljesítményű személygépkocsi-abroncsokat gyárt. A cég több mint 138 ezer embert foglalkoztat világszerte.