Hátszéllel megy a Wizz Air
A járatindítás azt is jelenti, Váradi József vezérigazgató végül sikeresen lobbizott a menetrend szerinti járat jogaiért. A cég tavaly jelentette be (akkor a hatóság helyett), hogy megkapta a kijelölést magyar részről az útvonalra – vagyis a hazai kormányzat áldását adta arra, hogy itteni részről a Wizz repülje az útvonalat. Aztán kiderült, hogy a török hatóságok nem ismerték el a céget magyar tulajdonúnak, s emiatt vonakodtak kiadni az engedélyeket. Piacot ismerő forrásaink szerint a hosszas huzavona miatt Váradi József vezérigazgató már maga is a bizonytalan „fiókba” tette az isztambuli járat nyitását. Egy sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy nem tud mit mondani a török járatról, mert az ottani hatóságok nem közölték a késlekedés konkrét okát, egyszerűen csak húzódik az ügy. Sejtette, hogy más szempontok is lehetnek a háttérben, mint pusztán jogiak. Ám miután Recep Tayyip Erdogan török kormányfő Magyarországon járt, felpörögtek az események, és végül a Wizz Air megkapta az engedélyt.
A repülési jogok államközi megállapodások, az államok hatóságai sokszor ezekkel takarózva védik saját nemzeti légitársaságuk piacát. Vagyis a jóváhagyáshoz iparági szakembereink szerint politikai és/vagy üzleti megegyezésnek kell születnie a cégek és az államok között. Alighanem az isztambuli jog esetében is ez történt, ugyanis a magyar állam is pozícóban volt. A Turkish Airlines ugyanis a Malév csődje óta napi két járatot üzemeltet Budapestre, de hol kapott engedélyt heti 14 járatra, hol pedig csak tízre. Erre nem lehet biztonságosan menetrendet építeni. Meg nem erősített értesüléseink szerint a napi két járat állandó jóváhagyását a magyar fél nem hivatalosan ahhoz kötötte, hogy a Wizz Air kapjon engedélyt a törökországi járatokra.
A cég egyébként moszkvai jóváhagyásra is vár, de azokról sincs még döntés. Pedig moszkvai lapértesülések szerint Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár moszkvai útja alatt szorgalmazta: a Wizzt fogadja el magyar partnerként az orosz fél.
A légitársaság egyre komolyabb együttműködést folytat a magyar kormánnyal. A vezérigazgató éppen Szijjártó Péterrel közösen jelentette be, hogy Bakuba is indítanak gépeket – a járatnyitást iparági forrásaink szerint inkább stratégiai célok, mintsem valós utazási igények hívták életre. Közös fellépés volt annak közlése is, hogy a Wizz nyolc Airbus A320-asát egy kínai lízingcég finanszírozza majd, s ezen a tájékoztatón már maga Szijjártó Péter beszélt a Wizz Air flottabővítési terveiről. (A jelenleg 44 Airbus A320-as repülőgéppel üzemelő társaság jövő ilyenkorra hatvanra bővítené a flottát.) Váradi József cége hamarosan Dubaiba is repül majd, ők lesznek az első légitársaság a hamarosan az utasforgalom előtt is megnyíló Dubai World Central repülőtéren.
