A kormányzótanács csütörtöki ülése után ezt mondta Mario Draghi elnök, aki burkoltan bírálta az Európai Bizottságot, amely több tagállamnak, köztük nem mellékesen Franciaországnak is két év haladékot adott a költségvetési deficit leszorítására.

Frankfurti tájékoztatóján Mario Draghi kifejtette: a teljes nyitottság szellemében részletes viták témája, mi egyebet tehetne még a jegybank, ha szükséges. Meg is említett néhány ötletet, amelyet már felvetett a nyilvánosság előtt is. S bár nagy lelkesedés ezeket a gondolatokat nem fogadta, Draghi jelezte: az európai jegybank kész a jelenleg nullaszázalékos be téti kamat helyett a negatív kamat bevezetésére, tudván azt, hogy a hitelezést serkenteni hivatott megoldásnak lehetnek hátrányai is.

A másik felvetés lényege az, hogy élénkíteni kellene a jelzálog-hitelezésre épülő, úgynevezett eszközalapú értékpapírok piacát, azt a pénzügyi termékcsoportot, amelynek túlburjánzása végül is a válságot elindította az Egyesült Államokból. Az európai esetben viszont ezt a kevéssé fejlett, Draghi szerint szinte nem is létező piacot a kis- és középvállalkozások hitelezésének serkentésére használnák fel, amihez szükség lenne az Európai Beruházási Bank vagy az európai mentőalap (ESM) garanciájára is. De a piac fejletlensége miatt ennek hatása nyilván nem lenne túl nagy, s rengeteg kérdést tisztázni kéne, vagyis máról holnapra nem is lehetne alkalmazni.

A lényeg az – erősítette meg Draghi –, hogy a monetáris politika laza marad, ameddig szükséges, s az EKB korlátlanul rendelkezésre áll a kereskedelmi bankok számára, ami a likviditási igényeket illeti, legalább jövő nyárig vagy még tovább.

A mostani kamatdöntést azzal támasztotta alá az elnök, hogy az üz leti hangulati indexek javulnak, s lassú élénkülés várható az év vége felé haladva. Az infláció májusban 1,4 százalékos ütemű volt, vagyis jóval elmarad a jegybank által megcélzott kétszázalékos szinttől, a munkanélküliség viszont 12,2 százalékos. Különösen aggasztónak nevezte Draghi a fiatalok helyzetét a munkaerőpiacon. Utalt rá, hogy a valutaövezet együttes nemzeti összterméke (GDP) 0,2 százalékkal zsugorodott az első negyedévben a megelőző háromhavi periódushoz képest, amikor 0,6 százalék volt ez az adat. Vagyis a térség továbbra is recesszióban van, de a hanyatlás üteme mintha csökkenne. Összességében az EKB úgy látja, hogy idén 0,6 százalékkal zsugorodik az eurózóna gazdasága, a recesszió valamivel mélyebbnek ígérkezik, mint márciusban gondolták, de jövőre 1,1 százalékos, az előző prognózisnál gyorsabb iramú bővülés várható, jórészt az exportnak, a laza monetáris politikának és az alacsony inflációnak köszönhetően.

A kormányzótanács aggodalmát is kifejezte friss brüsszeli döntések kapcsán. A jegybankárok úgy fogalmaztak: ha a költségvetési hiány kiigazítására egyes országok még több időt kapnak, s azt nem használják fel a versenyképesség, a növekedés serkentésére és munkahelyteremtésre, akkor a piacok kíméletlen csapására számíthatnak később. A fiskális igazodásra több időt csak valóban rendkívüli indokok alapján kellene adni –hangoztatta Draghi.

Mario Draghi