Rejtett hitel
A nagybankok internetes oldalait böngészve egyedül az UniCredit és az MKB nyitólapján találtunk erre vonatkozó információt. Előbbi részletes tájékoztatót közöl a jegybanki program céljairól, feltételeiről, hogy milyen vállalkozásnak ajánlott és miért előnyös.
Az általános információkon túl viszont semmi nem derül ki. Az sem, hogy az MNB által megszabott kereteken belül az Uni-Credit hogyan pozicionálta magát. A pénzintézetnél erre csak annyit mondtak: náluk hétfőn elindult a program, a cégek a jegybanki feltételeknek megfelelően nyújthatják be hitelkérelmüket. Pedig a hitelintézeteknek van mozgásterük, ahogyan az kiderül annak a két nagybanknak, az OTP-nek és a már említett MKB-nek az oldaláról is, melyeknél a kondíciós listában fellelhetőek voltak a hitelprogramra kidolgozott új termékek.
Az MNB akciójának keretében a vállalkozások minimum hárommillió, maximum hárommilliárd forint kölcsönt kaphatnak legfeljebb tíz évre, 2,5 százalékos kamat mellett. Ehhez képest az OTP – amelynek honlapján egyébként a hirdetmények változásán kívül semmi nem utal arra, hogy van ilyen lehetőség a banknál – forgóeszközhitelt egy százalék kamat és további egy százalék kezelési költség mellett kínál.
Az egyéb célokra szabad felhasználású jelzáloghitelt vehetnek igénybe a cégek egy plusz másfél százalékos teher mellett, ám a kezelési költség két év problémamentes törlesztés után ebben az esetben is egy százalékra csökken. Vannak azonban korlátok is: honlapja szerint az OTP az előbbi célra legfeljebb 25 milliót, míg az utóbbira maximum 50 millió forintot ad, a szabad felhasználású jelzáloghitelhez pedig – jellegéből adódóan – ingatlanfedezet kell.
A hitelkeretet az MKB is szűkre szabta: forgóeszközhitelt, illetve ilyen céllal korábban felvett forint- vagy devizakölcsön kiváltásához 3–50 millió forintot ad a maximális 2,5 százalékos kamat mellett egy–három évre. Beruházásokhoz, illetve az ilyen hitelek ki- vagy átváltásához a cégek 3–125 millió forintot igényelhetnek egy–tíz éves futamidő mellett, szintén 2,5 százalékos kamatra, az OTP-hez hasonlóan pedig az MKB ennél a hitelnél elvárja az ingatlanfedezetet. Csakúgy, mint harmadik konstrukciója, a szabad felhasználású jelzáloghitel esetében, melyet az egyéb támogatott hitelcélokra kínál a bank a beruházási kölcsönnel megegyező feltételek mellett.
A többi nagybank (Budapest Bank, CIB, Erste, K & H, Raiffeisen) internetes oldalán sem az MNB hitelprogramjára nem találtunk utalást, sem a kondíciós listákban nem leltünk a jegybanki akciónak megfelelő terméket. A Budapest Banktól és a K & H-tól erre vonatkozó kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy náluk hétfőn elindult a program, sőt utóbbinál a bank elmondása szerint tegnap már az első szerződést is megkötötték.
Ezzel szemben a CIB-nél megkeresésünkre elismerték, hogy még nem készültek fel az indulásra, az új hitelkondíciókat várhatóan a napokban jelentetik meg, az érdeklődőket június közepétől várják. Nem állnak egyébként jobban a kisebb bankok sem: például az MNB által biztosított 750 milliárdos hitelkeretből korábbi közleménye szerint 20 milliárd forintot kapó Volksbank vagy a Demján Sándor többségi tulajdonában lévő Gránit Bank, valamint a takarékszövetkezetek ernyőbankja, a Takarékbank internetes oldalán sem találtunk arra utalást, hogy már kínálnák a kedvezményes hiteleket. A Volksbanknál kérdésünkre elmondták: a jelentkezőket már most is fogadják, de a konkrét kondíciókat csak a jövő héten teszik közzé.
A jegybanki hitelprogram keretfeltételeinek ismeretében persze nincs abban semmi furcsa, hogy a bankok nem kapkodnak a bevezetéssel, igyekeznek szűkre szabni a feltételeket, és jól megnézik, hogy kinek és mennyit adnak. Az MNB ugyan nullaszázalékos kamaton biztosítja a forrást a pénzintézeteknek, ám a bankok legfeljebb 2,5 százalékos kamaton adhatják tovább, ami meglehetősen sovány, még a kockázatokat sem biztos, hogy fedező bevételt jelent.
Márpedig a hitelek kockázatát a bankok futják, sőt, ha egy hitelt át kell alakítani (például át kell ütemezni a törlesztést, hogy megőrizzék az ügyfél fizetőképességét), vagy az adós 90 napot meghaladó késedelembe esik (manapság egyik sem ritka), a hitelintézetnek haladéktalanul vissza kell fizetnie az MNB-től kapott pénzt. Az sem túl vonzó, hogy a hitel mögé tett garanciától függően az összeg 37–50 százalékának megfelelő fedezetet kell biztosítaniuk a bankoknak, miközben jelenleg átlagosan 15 százalékos tőkefedezettség mellett hiteleznek, vagyis a jegybanki program a szokottnál több forrást köt le.
