A közelmúltban Varga úgy nyilatkozott, hogy tesznek még olyan lépéseket, amelyek az adósságszintet javítják. A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett kölcsön visszafizetése nem lenne megrázó summa: összesen még 2,4 milliárd eurónyi kölcsönt kellene visszautalni a Nemzetközi Valutaalap számára. Ezt össze is tudná rakni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – devizaforrás akad náluk. Nincs is szükség újabbra. Ezzel egybecsengően Varga a sajtótájékoztatón azt mondta: nem várható, hogy Magyarország „egy-két napon” belül ismét devizakötvényt adjon el. Hangsúlyozta, hogy folyamatosan figyelik a piaci körülményeket, és készenlétben állnak. Piaci körök szerint az egykét napból akár hónapok is lehetnek, vagyis: idén már nem lesz kibocsátás. Elemzők szerint ez látszik most a legvalószínűbb forgatókönyvnek.

A kormány számára kulcskérdés, hogy a külső függést, a devizakitettséget mérsékelje – ezért sem várható újabb lépés. Az IMF-hitel gyors visszafizetése mellett szól az is, hogy így csökkenthető a bruttó államadósság mértéke. A befektetők – a politikai elemzők és az uniós hatóságok –iránymutató adatként ezt figyelik. Ez pedig a kormány elmúlt években tett ígéretei ellenére sem olvad. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) első negyedéves adatai szerint március végén a GDP-arányos államadósság 82,2 százalékra ugrott – éppen a tartalékok növekedése miatt. Ha a 2,4 milliárd eurónyi összeget visszafizetné Magyarország, akkor a államadósság bőven 80 százalék alá, 79,7 százalékra esne. A gyorsabb lezárás okozta presztízsnövekedés mellett mindez költségvetési előnyökkel is járna, kisebb volna a kamatfizetés.

A tőkepiacokon ugyanakkor egyre nagyobb viharok készülődnek, ami óvatosságra intheti a kabinetet. A kötvényhozamok hirtelen emelkedni kezdtek a nemzetközi és a hazai piacon is. Az elmúlt hetekben az amerikai 10 éves lejáratú állampapírok például a régen látott kétszázalékos szint fölé kúsztak, de a német vagy a japán piacon is hasonló tendencia kezd kirajzolódni. Ezek mögött az áll, hogy egyre bizonytalanabb a piac, meddig marad fenn az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programja (QE3). Ha befejeznék a pénzpumpálást – amelyről egyre több és határozottabb vélemény hangzik el –, akkor jelentős mennyiségű forrás szívódna fel a piacokról. Ez pedig a tartalékok növelésére késztetheti a magyar kormányt is. Egy ilyen környezetben bármily csábító volna is visszafizetni az IMF-hitelt, spórolni a kamatokon és szépíteni a mutatókat, lehet, hogy mégis érdemes várni ezzel a lejárat időpontjáig.