Bár több elemző is reménykeltőnek nevezte az áprilisi adatot, azonban leszögezték: egy jól sikerült hónap előzetes forgalmi adatai alapján még messze nem lehet kijelenteni, hogy véget ért volna a magyar kiskereskedelem 2007 vége óta tartó mélyrepülése. (Az előzetes adatokat egyébként is óvatossággal kell kezelni, hiszen jöhet még korrekció is.) Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint számos pozitív folyamat együtthatása miatt lehetett ilyen kiugróan jó az áprilisi adat. A vártnál dinamikusabban nőtt ugyanis a foglalkoztatás, a rekord alacsony infláció miatt megugrottak a reálbérek, továbbá a márciusi hideg is felfelé lökhette az április forgalmat: a vásárlók tavaszra betervezett beszerzéseiket áprilisra halasztották. A statisztikai bázishatás is tovább domboríthatott az áprilisi eredményen, mivel a tavalyi húsvéti piac rendkívül gyengére sikeredett. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára úgy látja, hogy az áprilisi adatból visszaigazolódni látszik az a piaci vélekedés, hogy az idén már nem csökken, sőt összességében szerény mértékben, egy százalék körül nőhet is a fogyasztás. Vámos szerint elsősorban az élelmiszereknél van esély, hogy éves szinten nőjön a forgalom. Az iparcikkek eladásában inkább az eddigi lemaradásból fog valamennyit lefaragni a piac. Kozák Ákos, a GfK Hungária piackutató igazgatója szerint is reménykeltő az áprilisi adat, ám ennél többet semmiképpen sem szabad belelátni. Úgy véli: a magyar kiskereskedelmi forgalmat alapvetően a vásárlóerő és a fogyasztói bizalom határozza meg. Az ugyan tény, hogy a bizalmi mutatók némi stagnálás után az utóbbi időben emelkedésnek indultak. Amennyiben a következő negyedévben sem csökken vagy éppenséggel nő a fogyasztói bizalmi index, úgy a második fél évre elképzelhető, hogy valamennyire felocsúdik a háztartások fogyasztása – vélekedik erről Kozák Ákos.