Oszt, foszt, megkopaszt
A bizottság megállapította: annak ellenére tovább bővül a „hitel nélküli” részletfizetésre autót, lakást ígérő csoportok tagsága, hogy 2012 januárjában a fogyasztóvédelmi törvény módosításával megtiltották az újabb ilyen társaságok szervezését. Azonban a régi csoportok azóta is folyamatosan hálóznak be – zömében megtévesztéssel – újabb és újabb tagokat.
A hatóságok becslései szerint ma Magyarországon bő tucatnyi csoport működik, és több tízezer ember került már valamilyen kapcsolatba velük. A bizottság elnöke, Simon Gábor szerint a kormányrendeletben a csoportszervező tevékenységet előzetes regisztrációhoz kellene kötni, illetve ki kellene jelölni egy felügyeleti szervet, amely szemmel tartja, hogy a csoporttagok vagyonát megfelelően, külön letéti számlán kezelik-e, illetve megfelelő-e az ügyfélkezelés és ügyféltájékoztatás rendszere. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ülésen részt vevő képviselője szerint őszre a kormány elé kerülhet az erről szóló jogszabály – az NGM ennél bővebben lapzártáig nem nyilatkozott az ügyben.
Fogyasztóvédelemmel is foglalkozó állami szervek szerint a 90-es évek második fele óta Magyarországon működő csoportok javarészt becsapással bővítik az ügyfélkörüket. A zömében kisnyugdíjas vagy egyéb okokból hitelképtelen ügyfeleiket olyan hirdetésekkel csalogatják be a csoportokba, amelyekből úgy tűnik, hogy a tagok kölcsönhöz juthatnak. A legtöbb ügyfél csak szerződéskötés után jön rá, hogy nemhogy pénzhez nem jut belátható időn belül, ám neki kell komoly summát befizetnie a csoportokba. Az is rendkívül bizonytalan, hogy a befizetéseiből egyáltalán valaha is viszont lát-e valamit.
Bár a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a fogyasztóvédelmi hatóságokkal közösen éveken keresztül sürgette a törvényhozókat, hogy szabályozzák a területet, ám sokáig nem történt semmi. Végül 2001-ben született egy rendelet, amely a fogyasztóvédői vélemények szerint megnyugtatóan rendezhette volna a kérdést. A 2002-es kormányváltás után azonban a gazdasági miniszterek évről évre halasztották a rendelet aláírását, majd 2003-ban indok nélkül levették a napirendről. Később a szocialista kormányok alatt a GVH és a pénzügyi felügyelet már nem tudott elérni semmilyen más szabályozási lépést. A kormányváltás után, 2010-ben Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke javasolta a csoportszervezés betiltását, továbbá büntethetővé tette volna a csoportszervezést. Azonban az Orbán-kormány sem siette el a helyzet megoldását: a PSZÁF javaslata jó másfél évre elsüllyedt a minisztériumi tárcaközi egyeztetéseken. Végül 2012 elején – az eredeti elképzeléseket jelentősen felpuhítva – csak a fogyasztóvédelmi törvényt módosították úgy, hogy 2014-ig megtiltották új csoport szervezését, azonban a meglévő csoportok továbbra is toborozhatnak ügyfeleket.
Oszt, foszt, megkopaszt
Az eredetileg Dél-Amerika szegénynegyedeiben a 70-es években kialakult fogyasztói csoportok önsegélyező egyleteknek indultak. A bankoknál hitelképtelen csoporttagok egy nagyobb értékű ingóság – például autó – megvásárlására szövetkeztek. Megállapodtak arról: meghatározott időn keresztül havonta befizetnek egy-egy kisebb összeget a közös kasszába, majd havonta kisorsolták, ki vásárolhatja meg magának a csoport pénzéből a megkívánt portékát. A csoporttagok jó része így sokkal hamarabb és a banki kondíciókhoz képest olcsóbban jutott áruvásárlási hitelhez.
Fogyasztóvédők szerint a Magyarországra a 90-es évek közepén bekerült szisztéma hamar elfajult, és több esetben a pénzügyekben járatlan ügyfelek kihasználásának lett bejáratott eszköze. „Rendszerünk sok ügyfelünknek egyedüli megoldást jelenthet” kezdődik a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által nemrégiben tízmillió forintra megbírságolt egyik csoportszervező cég tájékoztató anyaga. Olvasónk, N. K. cége csődbe ment, és emiatt súlyosan eladósodott. Az egyik hitelezője unszolására kötött szerződést éppen ezzel a csoportszervezővel.
A megállapodás szerint a 15 millió forintos hitel fejében N. K.-nak 25 éven keresztül kellett volna befizetni havi 78 ezer, összesen tehát 23,4 millió forintot. A cég ügyintézője azzal kecsegtette, azonnal pénzhez juthatnak, ha lemondanak a hitelösszeg bizonyos részéről.
E szerint ha N. K. „felajánl” 25 hónapra eső hitelösszeget, úgy ennyivel kevesebb hónapig kell a törlesztőket is fizetni.
Vagyis: 13 milliós hitel mellé 21,4 millió törlesztés járt volna. Csakhogy mindig akadt olyan csoporttag, aki ennél jóval gálánsabb ajánlattal nyert. Végül N. K. türelme elfogyott: 180 hónapnyi felajánlással nyert. Így 960 ezer forinthoz jutott volna, ám ezért 120 hónapon át 78 ezer forintot kellett volna fizetnie: összesen 9,3 milliót. Az is csak menet közben derült ki, hogy a szervező ingatlanfedezetet is kér. N. K. idejekorán kiugrott a csoportból, és veszni hagyta az addig befizetett egymillió forintját is.
Piaci adatok szerint a szervező cégek havonta, listaáron tízmilliós nagyságrendben hirdetnek a célcsoportnak megfelelően bulvárlapokban. A Gazdasági Versenyhivatal 2001 óta 28 esetben összesen 263 millió forintnyi bírságot szabott ki csoportszervezőkre fogyasztómegtévesztés címen. N. K. szerződéseiből kiderül: csoportjához 600-an csatlakoztak, azaz csak a 750 ezer forintos „szerződéskötési díj” befizetésével félmilliárd forint folyhatott be ennek a cégnek a kasszájába.
