Csak júliustól csökken a PB-ár
Noha a PB-piac viszonylag kicsi, a nagy rezsicsökkentési hullámban ez látszott a legnagyobb fejtörést okozni a Fidesznek. Először Fónagy János, a kormány rezsifelelőse jelentette, hogy a PB-árat bizonyosan még a július 1-jei víz- és szemétdíjcsökkentés előtt mérséklik. Ezután Németh Szilárd egy parlamenti vita során áprilisi bevezetést jelentett be. Fónagy János később májust mondott, Németh Szilárd eredeti törvényjavaslatában június 1-je szerepelt, míg a fogyasztóvédelmi bizottság május végi módosító javaslata alapján ez ma már július 1. lett. Vagyis a PB beérte a víz- és szemétdíjat, melynek 10 százalékos mérséklését eredetileg is az év közepére ígérték.
Hogy konkrétan mi volt a probléma, forrásaink csak vonogatják a vállukat. A PB-szektor érthetően nem örült az ötletnek, de általunk ismert javaslataik inkább gyakorlatiasaknak nevezhetők, és a megvalósítás várható nehézségeire hívták fel a figyelmet.
Az utolsó pillanatokban is módosítókat benyújtó szocialista Józsa István egy indítványában az újabb egy hónapos csúszást az eredeti javaslatot benyújtó Németh Szilárd törvényhozáson belüli késlekedésével indokolta.
A PB-piac viszonylagos bonyolultsága talán magyarázatot ad arra, miként került homokszem a kormányzati rezsicsökkentés gépezetébe. A 90-es évek elején még évi 360 ezer tonnát kitevő, mostanáig szabadáras PB-kiskereskedelem letisztult, kialakult az árak, a szereplők egyensúlya, ám ma már csak évi 156 ezer tonnát igényel. Az árak a nemzetközi gázpiacot követik.
A PB-értékesítés négyszintű: a cseretelepeknek a PB-gáz-forgalmazók adják el a palackokat. Ilyen forgalmazó például a Prímagáz, a Mol, a Flaga, a KEG vagy a Total. A forgalmazók a nagykereskedőktől veszik meg a gázt, és töltik át saját palackjaikba, egyszersmind néhány cseretelepet is működtetnek. A Mol ugyanakkor nagykereskedő, kitermelő, importőr és exportőr is egyben. Kitermelési és importrészesedéséről nem kaptunk információt, de rajta kívül a PB-gáz-forgalmazók külföldi nagykereskedőktől is vásárolnak PB-gázt, például a kazahsztáni Tengizből. Ezenkívül határon átnyúló szolgáltatás keretében Szlovákiából is érkezik 11,5 kg töltetsúlyú palackokban PB-gáz.
Mivel a szabály a cseretelepek vételi és eladási árait is 10 százalékkal csökkenti, a lakossági eladók anyagi helyzete nem változik. Nem így a PB-gáz-forgalmazóké, amelyeknek most csak az eladási árukat csökkentették tizedével, beszerzési áraik szinten maradnak. Domonkos Ferenc, a Magyar PB Gázipari Egyesület főtitkára szerint a döntés a forgalmazók árrésének – vagyis a vételi és eladási áruk különbségének – 20-25 százalékát is eltüntetheti. Arról, hogy ez forintban mennyi lehet, illetve miképp befolyásolja a forgalmazók nyereségszintjét, egyelőre nincsenek adataik.
A parlament bugyraiban kedvezőtlenül alakult számukra egy látszólag mellékes kérdés is. Mint arról korábban lapunknak Szirmai Zoltán, a Prímagáz vezetője, az egyesület új elnöke elmondta, javaslatokat dolgoztak ki arra, hogy a rezsicsökkentés megfogalmazott céljának megfelelően csak a lakosság számára csökkentsék a 11,5 kg-os palackok árát. Az elfogadás előtt álló törvény ugyanakkor ilyet nem tartalmaz: az összes 11,5 kg-os palack árát csökkenteni kell. Pedig az iparág készen állna rá, hogy saját költségén biztosítsa a lakosság elkülönített kiszolgálását – szögezte le Domonkos Ferenc. A PB-palackok 40 százalékát most vállalkozások vásárolják: többek között az építőiparban, a vendéglátásban sütésre-főzésre vagy épp teraszfűtésre. Ez a kör leginkább a nagyobb kapacitású, 23 kg-ost kedveli, amire nem vonatkozik a rezsicsökkentés. A 11,5 kg-os árcsökkentésével a forgalmazókat az a veszély fenyegeti, hogy a cégek átszoknak a kisebb palackokra, ami további bevételkiesést okoz nekik, ráadásul a vevő még az áfát is visszaigényelheti. (A szocialisták lesöpört módosító javaslatai eme felfogás halovány jeleit viselik magukon, amennyiben kis mennyiségű palack vásárlása esetén akár 25 százalékos árcsökkentést javasoltak, ám jóval nagyobb adagokra már nem vonatkozott volna a mérséklés.)
Domonkos Ferenc szerint rajtuk nem múlt a késlekedés, a PB-gáz-forgalmazók készen állnak a váltásra. Ez nem logisztikai kérdés, egyszerűen át kell írni a szerződéseket a júliustól érvényes fix árakra. A forgalmazók és a telepek közti tarifákban a december 1-jén érvényes szerződéseket veszik alapul, a cseretelepek lakossági árainak visszamenőleges megállapításához pedig eme szerződések ajánlott végfelhasználói árai az irányadók. Ha egy kereskedő ettől eltért, saját belátásától függ, miként érvényesíti rá a 10 százalékos csökkentésre vonatkozó kötelezvényt. (Korábban lapunk kérdésére Fónagy János úgy fogalmazott, ellenőrzés helyett a fogyasztókat kérik, jelentsék, ha szerintük egy kereskedő nem tartotta be a szabályt.)
Arra a felvetésünkre, hogy miként alakultak ki a szabad piacon akár 20 százalékos árkülönbségek – és az alacsonyabb, akár 5 ezer forint alatti tarifa inkább a kisebb hálózatokra, míg a 6 ezerhez közelítő a nevesebbekre jellemző –, leszögezte, folyamatosan javasolják a kormány számára, hogy a határon átnyúló kereskedelemre is terjesszék ki a jövedéki ellenőrzéseket. Ez nem csupán az áru minőségére és mennyiségére vonatkozólag jelentene biztosítékot, mivel a szabványoknak megfelelő töltés alapvető balesetvédelmi kérdéseket is felvet. Megjegyezte, külföldi PB-forgalmazó esetében nem is tudják, miként érvényesül a rezsicsökkentést.
Domonkos Ferenc szerint helyzetüket nehezíti a nemzetközi gázárak hosszú távon szerinte emelkedő íve. Felvetésünkre, hogy mi évek óta inkább áresést tapasztalunk, leszögezte, a forgalmazók különböző piacokról szerzik be az árut. Arra a kérdésünkre, hogy jelentősebb nemzetközi áreséskor a fix eladási ár még jól is jöhet nekik, leszögezte: egyelőre nem itt tartunk.
Több százmilliós veszteség a Molnál
A Mol a PB-piacon is különleges szereplő, hiszen részint hazai gázmezőin, részint az olajfinomítás melléktermékeként is állít elő PB-gázt. Ennek jelentős részét saját műanyagipari üzemei, például a TVK számára biztosítja.
A Mol-nagykereskedő ugyanakkor nemcsak saját, hanem külföldről behozott gázt is értékesít a forgalmazóknak, a tetejébe pedig exportál is. Szollár Domokos, a Mol belföldi kommunikációs igazgatója lapunk megkeresésére közölte: a Mol PB-forgalmazói ága számára a változtatások több százmillió forint veszteséget okoznak, de a csoport egyéb, jóval nagyobb árbevételű tevékenységei ezt ellensúlyozzák.
A csereteleppiacon a Mol viszonylag kis, mintegy 20 százalékos szereplő.
A Mol elemzi a helyzetet, és a szabály megszületése után alkalmazkodik annak piaci hatásaihoz – szögezte le Szollár Domokos.
A szállodáknak is hasznos
Kifejezett kormányzati szándék lehet, hogy a 11,5 kg-os PB-palackokat cégek is vásárolhassák. Legalábbis erre utal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szavazást követően kiadott közleménye, mely szerint a termék díjcsökkentése a kis- és középvállalkozásokra is kiterjed. (Pontosabban szólva mindenkire.) A 2012. december 1-je után piacra lépő kereskedők esetében a viszonyítási alapnak számító ár a többi szereplő átlaga lesz, amit az érintettektől bekért adatok alapján az immár a PB-piac felügyeletével is megbízott MEKH hamarosan közzétesz a honlapján.
