Állami lesz a Tigáz-cég?
Az ENI a Tigáz kereskedelmi üzletágát – tehát magát a szolgáltatást – viszont megtarthatja. No nem azért, mert az nyereségesebb: míg a korábbi években főleg a lakossági gázkereskedelem hozta a veszteségeket, utóbb – például a vezetékadó miatt – felzárkózott ehhez a hálózatüzemeltetés is. Tavaly a Tigáz vezetékcége 61 milliárdos, a szolgáltató 76 milliárdos óriásveszteséget könyvelt el, ami akkor sem hangzik jól, ha ezek jó része a beszámolók szerint könyvelési tétel, és a Tigáz jellemzően korábban is veszteséges volt. A vezetékcég eredményét jelentősen lehúzza a terület kis népsűrűsége és a sok gázlopás, ráadásul az ENI nemzetközileg főleg a kereskedelemben járatos. Sokan az eladás előkészítéseként értékelték, hogy az ENI nemrég megvásárolta az RWE-től a Tigáz 44 százalékát. Az ügyben a cégnél egyelőre nem találtunk nyilatkozót.
Két energiaszolgáltató jelentkezett a kormánynál, hogy tárgyalnának hazai vagyonelemeik lehetséges eladásáról – közölte tegnap a fejlesztési tárca elmúlt három évéről szóló tájékoztatón kérdésre Németh Lászlóné miniszter. Közülük az egyik veszteséges vagyoneleme felvásárlása fejében további magyarországi beruházásokat helyezett kilátásba.
A tárcavezető arra a kérdésünkre, hogy a szolgáltatók csak egyes üzletágaikat, engedélyeiket kívánják-e visszaadni, a kormány viszont kizárólag a teljes, egykor privatizált csomag visszavételéről hajlandó-e tárgyalni, kifejtette: a kormány egyensúlyi megoldást keres. Az nem elfogadható, ha a cégek az államra ruházzák veszteségeiket, de az összes magyarországi részesedés visszaadásához sem ragaszkodnak. A pontos feltételek a tárgyalásokon alakulhatnak ki – szögezte le.
Az energiaszolgáltatóknál a kérdés kapcsán egységes hírzárlatot tapasztaltunk. Cégközeli forrásaink saját cégükre nézve egyaránt tagadták a feltételezést. A Tigázon túl a legtöbb piaci információ a francia GDF Suezt környékezte, de társasági források a feltételezést lapunknak cáfolták. Igaz, Csiba Péter gazdasági általános vezérigazgató 2010-ben még azt nyilatkozta lapunknak, bármiről hajlandók tárgyalni. Bizonyos jelek ugyanakkor arra utalnak, hogy a kormányzat most valóban kiemelten figyel a többek között az Égáz-Dégáz gázszolgáltatót és a Dunamenti Erőművet működtető befektetőre.
Ha a nyilatkozatokból indulunk ki, akár a német E.ON, akár az RWE is jelölt lehet az eladói szerepre. Az E.ON jelenleg értékesíti gáznagykereskedőjét és -tárolóját a magyar államnak. A fogyasztókat kiszolgáló áram- és gázcégei ebbe a csomagba nem kerültek bele, de az E.ON vezetői rendre kifejezésre juttatják a magyarországi megtérüléssel kapcsolatos ellenérzéseiket. Az RWE-EnBW irányítása alatt álló Elmű-Émász elnöke, Marie-Theres Thiell lapunknak februárban úgy fogalmazott, az RWE sohasem mondta, hogy ne lehetne a részvények értékesítéséről beszélni, de még nem kereste őket senki. Forrásaink most cáfolták, hogy ők kezdeményeztek volna tárgyalásokat.
Volt, aki a francia EDF-et is az esélyesek közé sorolta. A befektető nemrég több száz fős létszámleépítést hirdetett az EDF Démász áramszolgáltatónál, ám ennek üzenete a megmaradási szándék is lehet.
Németh Lászlóné a tájékoztatón kérdésünkre leszögezte: a kormány határozott szándéka a további tízszázalékos lakossági energiaár-csökkentés. Ugyanakkor szóba hozta, hogy a szolgáltatók csupán az ellátási lánc végén szerepelnek, bevételeikből részesülnek a nagykereskedők, a központi hálózatok és a termelők is. A nagykereskedő az áram piacon az állami MVM, a hasonló feladatot ellátó gázpiaci szereplő cég a tárolókkal együtt most kerül állami kézbe az E.ON-tól. A központi hálózat üzemeltetője az árampiacon állami, a gázpiacon a Molé.
A tárcavezető jelezte: a most tervezett lakossági rezsicsökkentés terheinek elosztása kapcsán az összes piaci szereplővel felveszik a kapcsolatot, és akkor kezdenek megoldásokat keresni, ha valamely fél jelzi, az árcsökkentés érdekében nem tud tovább áldozatokat vállalni.
Az energiaszolgáltatók külföldi tulajdonosai régóta élesen jelzik, semmiféle rezsicsökkentésből nem tudnak anyagi részt vállalni, sőt a januári, kizárólag rájuk hárított tízszázalékos lakossági mérséklés is komoly problémákat okoz náluk. A szolgáltatóknak áramot biztosító állami nagykereskedő, az MVM elnök-vezérigazgatója, Baji Csaba a napokban tartott évértékelőjén viszont úgy fogalmazott, „ha ez ügyben lépéseket kell tenni, az MVM rendelkezésre áll”. Egyszersmind nyilvánosságra hozta: a tavalyi, közel százmilliárdos adózás előtti eredményük terveik szerint idén harmincmilliárdra eshet.
