A pénzforgalom nagyobb és gyorsabb ütemű elektronizálása Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója szerint közérdek, mert elősegíti a gazdasági növekedést, átláthatóbbá teszi a rendszer működését és kifehéríti a feketegazdaságot.

Mindennek azonban ára is van. A januárban bevezetett tranzakciós illetékből az államkasszába – a kormány eredeti számítása szerint – az idén 301 milliárd forintnak kellene befolynia, ám ha a jelenlegi ütemben csordogál a bevétel, akkor még a terv fele sem teljesül. A lakosságon nem múlik. Bartha Lajos, a jelentést ismertető MNB-igazgató szerint a lakossági készpénzfelvételnél és átutalásoknál az áthárítás mértéke 90 százalék fölötti, a vállalatoknál pedig a száz százalékot súrolja.

A bevételkiesés okait még nem tárták fel, de az kétségtelen, hogy számos nagyvállalat egyszerűen külföldre vitte devizás forgalmát, hogy mentesüljön a tranzakciós illeték miatt tízszeresére növelt költségnövekedés alól. Ami tény, a külföldre áthelyezett devizatranzakciók nem segítették sem a hazai bankrendszer nyereségtermelő képességének, sem a foglalkoztatottsági mutatóinak javulását.

Az MNB az illetékkulcsok közötti nagyobb különbségtételt javasolja úgy, hogy a készpénzhez kötődő sarcok emelkedhessenek. A készpénzfelvétel jelenlegi 3 ezrelékes felső határát eltöröltetnék, így a bankok annyit kérhetnek az ATM-eket használóktól, amennyit csak jónak látnak. A verseny azonban korlátozza majd a lehetőségeiket. A kártyás vásárlásoknál viszont el kellene engedni az illetéket, igaz, ott a lakossági átterhelés aránya alig tízszázalékos.

A kártyahasználat terén gyengén állunk, az uniós átlaghoz képest az elfogadóhelyek számát tekintve 48, a vásárlások számát illető 30 százalékos arányunkkal nem büszkélkedhetünk. Az elfogadóhelyek számának gyors bővítése érdekében adminisztratív és ösztönző eszközöket egyaránt bevetne az MNB. Egyrészt adminisztratív eszközökkel korlátozná a készpénzhasználatot, miközben fokozatosan kötelezővé tenné a POS-terminálok telepítését. Erre számos nemzetközi példa is van. Másrészt a kereskedőket érdekeltté tennék a kártyáselfogadóhely-hálózathoz történő csatlakozásban azzal, hogy a jövő januártól felére, harmadára csökkentenék a tranzakciók után a banknak fizetendő jutalékot.

Az MNB számításai szerint a bankok az így kieső bevételeiket áremeléssel fogják kompenzálni, de ez – a verseny miatt – vélhetően csak húszszázalékos drágulást eredményez a lakossági kártyák éves díjában. Ez Bartha Lajos szerint a vállalhatóság határain belül marad, emiatt nem kell a kártyák tömeges visszaadására számítani. Sőt, a lakosság akár jól is járhat, mert több helyen fizethet majd kártyával. Becslések szerint 6-8 milliárd forintos állami támogatással uniós szintre lehetne hozni a kártyaelfogadói hálózatot. Jelenleg a kiskereskedelemben 27, a vendéglátásban hét, míg a szálláshely-szolgáltatásban egyszázalékos a POS-terminál-ellátottság.

A kiemelt célt, a készpénzforgalom elektronizálását nem sikerült a remélt mértékben elősegíteni, ezt igazolja a sárga csekk töretlen népszerűsége. Tavaly a postákon 239 millió csekken 2691 milliárd forintot adtak fel, ez 4,8 százalékkal kisebb a 2011-es forgalomnál. Az MNB-nél úgy látják, a sárga csekkel szemben az elektronikus számlafizetést kellene helyzetbe hozni, a csoportos beszedési megbízások növekedése ugyanis megállt, elérte fejlődési határait.

A jegybanknál igazságtalannak tartják, hogy az elektronikusan fizetőket diszkriminálják a postai csekkel fizetőkkel szemben. Mint ismert, a szolgáltatók burkolt áremeléssel próbálták a helyzetet rendezni, de ezt a parlament törvénnyel tiltotta meg. Bartha Lajos elmondta, hogy a burkolt áremelés helyett egy jogszerű megoldást javasolnak az illetékeseknek, amivel mindenki a maga által választott fizetési módozat szerint egyenlítené ki számláját. Magyarán az interneten fizetők mentesülnének a sárga csekkekkel járó kiadások kényszerű finanszírozásától.

Arra a kérdésre, hogy nem piactorzító hatású-e, ha sárga csekkes fizetésen sokmilliárdos nyereséget elérő Magyar Posta az FHB-vel közösen megvásárolja a Díjnet-rendszert üzemeltető Díjbeszedő Zrt.-t, Nagy Márton ügyvezető azt válaszolta, hogy az ügyletbe nincsen beleszólásuk, de annak hatásait rendszerszinten értékelni fogják és ha visszásságot tapasztalnak, megteszik észrevételeiket.