Akár több tízmilliárd forintos büntetést is kaphat Magyarország
Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára egy hónapja ismerte el lapunkban: 300 milliárd forint Magyarországnak járó uniós támogatás kifizetését tartja vissza az Európai Unió. A Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP), Közlekedés Operatív Programban (KÖZOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban (TIOP) az EU a számlával igazolt, elismert költségek után sem fizeti ki az egyébként járó támogatásokat, egyetlen technikai hiba miatt. Brüsszel szerint ugyanis diszkriminatív gyakorlatot folytattak hazánkban, amikor az uniós fejlesztésekhez szükséges mérnöki munkák pályáztatásánál azt követelték meg: az indulók rendelkezzenek regisztrációval a magyar mérnöki kamaránál, és ezzel (is) igazolják szakmai hozzáértésüket.
A bizottsági szakértők szerint ez a külföldi mérnökök számára hátrányos volt, ezért az utalások felfüggesztéséről döntöttek a probléma rendezéséig. A magyar fejlesztők ebből sokat nem éreztek, ők megkapták a pénzt a hazai büdzséből, ám a magyar költségvetés így sokkal tovább hitelezi a támogatásokat, mint tervezte. Számításaink szerint minden egyes hónap csúszás közel egymilliárd forinttal növeli a magyar állam kiadásait. Csepreghy Nándor korábban lapunknak azt mondta: május végén dőlhet el, mikor nyílnak meg ismét a pénzcsapok.
Úgy tudjuk azonban, Brüsszelben most már sokkal kiterjedtebbnek látják a problémát. Szerintük ugyanis minden olyan, a 2007-től kezdődő uniós költségvetési időszak pályázata kérdésessé válik, ahol a mérnökök kamarai regisztrációja feltétel volt. Erre utalt korábban megkeresésünkre a bizottság regionális ügyekben illetékes szóvivője is, aki kifejtette, a két operatív programon kívül más programban is alkalmazhatták a „diszkriminatív gyakorlatot”.
Az úgynevezett „contradictory”, azaz a vita feloldására kitalált eljárás keretében jelenleg arról szól a vita Budapest és Brüsszel között, hogy mekkora legyen a „korrekció”, azaz mennyi pénzt tartson meg örökre a bizottság a társfinanszírozásból. Egyelőre nem világos, hol is tartanak a tárgyalások. Egyik forrásunk szerint Budapest az egyeztető tárgyalások elején nem kifogásolta a büntetés mértékét, és a bizottság ezt úgy értelmezte, hogy elfogadják. Más forrásunk szerint viszont Budapest továbbra is a bizottság ajánlatára vár. Információink szerint a problémásnak talált pályázatok értékének 25 százalékára is kiszabható a büntetés, de a magyar fél szeretné 5 százalék alá mérsékelni a „korrekció” összegét. Valószínűleg valóban itt lesz valahol a kompromisszum: ez is több tízmilliárdos büntetést jelenthet.
A magyar érvelés többek között arra hivatkozik, hogy február óta már nem követelmény a pályázók számára a mérnöki kamarai regisztráció. Igaz, a pályázati győzteseknek – ha máskor nem, legalább utólag – regisztráltatniuk kell magukat a kamaránál. A bizottság szerint ez bármilyen üdvözlendő, nem változtat azon, hogy a korábbi pályázatoknál diszkriminatív volt az eljárás, ezért azt korrigálni kell. Budapest érvei szerint viszont ezt a gyakorlatot többször auditálta már a bizottság. Ezért az a benyomás alakult ki Budapesten, hogy a bizottság a „kákán is csomót keres”, másrészt, hogy a brüsszeli testület sem biztos abban, mihez kezdjen az üggyel. Információink szerint konkrét panasz egyébként nem érkezett a bizottsághoz cégek részéről, amelyben esetleg kifogásolták volna a pályáztatás ezen gyakorlatát.
Úgy tudjuk, hétfőn „politikai konzultációt” tart a magyar fél Johannes Hahn regionális politikáért felelős EU-biztossal – feltételezhetően ismételten Lázár János államtitkár utazik Brüsszelbe, ahogy tette áprilisban is. Ha az alkudozás nem vezet eredményre, akkor fordulhatnak a felek bírósághoz. A bizottságnak a jogszabály értelmében a bírósági szakasz alatt is vissza kell tartania a finanszírozást. Azonban sem Magyarország, sem a bizottság nem szeretné, hogy idáig fajuljon a helyzet. Magyar részről hangsúlyozzák, hogy a pénz nem vész el, ha sikerül az év vége előtt megoldást találni a helyzetre, hiszen addig átütemezhető más programokba.
