Nem is maradtak el a következmények, nagyrészt ennek volt köszönhető május közepe után a forint- és az állampapírpiacon tapasztalt rali. Az OTP Bank Elemzési Központjának a prognózisa ugyanakkor ennél kedvezőbb adatról szólt, hiszen –0,6 százalékos mutatót jeleztek – fejtette ki Dunai Gábor elemző. A mostani részletes számoknak azért van jelentősége, mert ennek ismeretében meg lehet majd válaszolni azt a kérdést, hogy például az OTP várakozásainál kedvezőtlenebb dinamika a gazdasági alapfolyamatok gyengeségét tükrözi, vagy inkább egyszeri tételeknek – köztük a tavalyi szökőnappal összefüggő módszertani nehézségeknek, illetve a márciusi szokatlanul hideg időjárásnak – a következménye-e.

Ezek tükrében két másik hazai mutatóra is érdemes lesz figyelni – jegyezte meg Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. A szerdán megjelenő kiskereskedelmi forgalmi és a pénteken publikálandó ipari termelési adat nem feltétlenül lenne hangsúlyos, ám mindkettő már áprilisról szól, így ezek utalhatnak arra, hogy a gazdasági folyamatok hogyan alakultak az első negyedév utáni időszakban. Nem kell messzire menni a jövő hét másik markáns gazdasági történéséért. Csütörtökön ugyanis kamatdöntő ülést tart az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. A legutóbbi hasonló ülésen 25 bázispontos csökkentésről döntött a testület, most a piaci várakozások a szinten tartást valószínűsítik.

Emellett az EKB nyilvánosságra hozza negyedévente szokásos GDP- és inflációs előrejelzését. Előreláthatóan mindkét mutatót csökkentik, s ha ez így lesz, akkor az azt jelzi, hogy a bank szakemberei elhúzódó gazdasági pangásra számítanak. Ezzel párhuzamosan viszont folyamatosan növekszik a nyomás az európai jegybankon, hogy segítse a gazdasági felépülést az eurózónában. Ennek elemeként a monetáris kondíciók javítására több lehetőségük is lehet. A legfontosabb a negatív betéti kamatok bevezetése lehet, amit a múlt ülésen Mario Draghi elnök „technikailag” lehetségesnek vélt. Óriási szakmai vita alakult ki ennek az eszköznek a hatékonysága körül.

Elemzők markánsabb része úgy véli, egy ilyen lépés inkább hátrányos következményekkel járna. Másik lehetőség lehet a központi bank kezében az eszközfedezetű értékpapírok (ABS) vásárlása, amit viszont az EKB egyedül valószínűleg nem fog felvállalni. Az amerikai piacon sem lesz eseménytelen a hét. A tőkepiaci szereplőket az utóbbi hetekben leginkább az amerikai jegybank eszközvásárlási programjának (QE3) további alakulása foglalkoztatja. Egy-egy adat megjelenését követően szinte naponta változik a vélemény azzal kapcsolatban, hogy a havi 85 milliárd dolláros keretösszeget idén ősszel, az év végén, a jövő év elején vagy esetleg csak 2014 közepén kezdi csökkenteni a Fed.

Ahogy különböző adatok megjelennek, s azokból a befektetők a csökkentés időpontjáról spekulálnak, úgy változik a tőkepiacokon a kereskedés hangulata. Ebben a környezetben a pénteken ismertetendő amerikai munkaerő-piaci adatok különleges súlyt kaphatnak – fejtette ki Tuli Péter, az Aegon Befektetési Alapkezelő vezető munkatársa. A vártnál erősebb munkaerő-piaci számok megnyithatják a teret a további kötvényhozam-emelkedés előtt – a múlt héten az amerikai állampapírpiacon a tízéves amerikai kötvények hozama 2,1 százalék fölé emelkedett az egy hónappal korábbi 1,6 körüli szintekhez képest –, ami kedvezőtlen hír lehet a fejlődő piaci kötvényeknek, így akár a devizában, akár a forintban kibocsátott magyar papíroknak is.

Ezeken a piacokon az újraárazódás jelei a múlt hét során már meg is jelentek, jelentős hozamemelkedés volt tapasztalható az egész régióban. A munkanélküliségi adatokkal kapcsolatban egyébként az OTP-nél megjegyezték: az amerikai GDP dinamikája 2,4 százalékkal nőtt az első negyedévben – a korábbi három hónapban regisztrált 2 százalékkal szemben –, a magánszektorban az év első négy hónapjában az előző évi bázishoz képest havonta átlagosan 203 ezerrel több álláshelyet töltöttek be, ami alig marad el a felívelés időszakában látott 261 ezres csúcstól. A munkanélküliségi ráta ezzel együtt továbbra is 7,5 százalék, ami jóval magasabb a Fed 6,5 százalékos céljánál, így mivel az infláció alig magasabb 1 százaléknál, nem kellene számítani az eszközvásárlási program kivezetésére. Ezzel szemben, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed döntéshozói az utóbbi hetekben többször hangsúlyozták a program kockázatait, amihez ha hozzávesszük a gazdaság jó teljesítményét, már nem egyértelmű, hogy a QE3 változatlan feltételek mellett fennmarad.