Az átalakított, kedvezőbbé tett konstrukció tavaly tavaszi indulása óta nem csatlakozott olyan kevés devizahiteles a programhoz, mint idén áprilisban. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a pénzintézetek 7577 új szerződést kötöttek, szemben az egy hónappal korábbi több mint kilencezerrel. A legtöbben, 18 ezren egyébként még tavaly júniusban léptek be a törlesztésnél alkalmazott árfolyam rögzítésével az adósok havi terhét kiszámíthatóvá tévő rendszerbe, azóta – kisebb megszakításokkal – lényegében folyamatosan csökken a csatlakozók száma.

Április végéig a pénzintézetek összesen több mint 158 ezer árfolyamgát-szerződést kötöttek, ami azt jelenti, hogy az érintett devizahitelesek 35 százaléka élt addig a lehetőséggel. (A programhoz azok a devizaalapú hitelt törlesztők csatlakozhatnak, akik nem tartoznak 90 napnál régebben a havi részletekkel, és annak idején 20 millió forintnál kevesebbet vettek fel –vagy többet, de legalább három gyermeket nevelnek.) A devizahitelek összege alapján az arány magasabb, 41 százalék, ami azt jelenti, hogy zömben eddig az átlagnál valamivel jobban eladósodott ügyfelek vették igénybe az árfolyamgátat.

Ők eddig összesen 11,1 milliárd forintot spóroltak meg, míg gyűjtőszámlájukon 6,6 milliárd forint tartozás gyűlt fel. A devizaalapú jelzáloghitelek száma jelentősen csökkent az elmúlt három évben: míg 2010-ben nagyjából 900 ezer ilyen szerződést tartott nyilván a PSZÁF, addig most már „csak” 565 ezret. Utóbbiból 450 ezer az olyan kölcsön, amelynél nincs 90 napot meghaladó tartozása az adósnak, míg 115 ezer esetben legalább három hónapos elmaradásban vannak az ügyfelek a törlesztőrészlettel. Az állományt a legnagyobb mértékben a kedvezményes végtörlesztés apasztotta, ennek keretében 170 ezer hitelt fizettek vissza idő előtt, vagy váltottak át forintra az adósok.

Egy másik kormányzati program, a 90 napnál régebben nem törlesztett hitelek tavaly nyári forintosítása 3,5 ezer devizahitelest érintett. A fennmaradó mintegy 160 ezer kölcsön egy része valószínűleg egyszerűen kifutott, a futamidő végére az adós rendezte tartozását, de nyilván voltak olyanok is, akik a végtörlesztéstől függetlenül, tisztán a maguk erejéből szabadultak meg adósságuktól idő előtt, vagy váltották át devizahitelüket forintra. Több tízezer kölcsön azonban azért szűnt meg, mert az ügyfél nem tudott vagy nem akart fizetni, és a bank felmondta a szerződést, elárverezte vagy legalábbis megpróbálja eladni a hitel fedezetét, az ingatlant.

Ezek számáról biztosat nem tudni, annyi bizonyos, hogy a pénzintézetek a kvótarendszer 2011. őszi bevezetése óta 21 ezer ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre. Hiába csökkent azonban jelentősen a leginkább kárhoztatott devizaalapú jelzálogkölcsönök száma, a lakossági hitelportfólió romlása nem állt meg: március végén már minden második adósság törlesztésével volt valami probléma. A közeljövőben ezért a banki működés egyik kulcsfeladata továbbra is a mérséklődő, de még mindig jelentős lakossági devizakitettség kezelése marad –hívja fel a figyelmet tegnap publikált kockázati jelentésében a PSZÁF.