A megszorítások és a versenyképesség viszonya erősen rányomta bélyegét a svájci IMD Business School idei, immár 25. alkalommal felállított versenyképességi listájára. A növekedési pályára lépett Egyesült Államok visszafoglalta helyét az élen, Kína (21.) és Japán (24.) is előretört, míg a recesszió sújtotta euróövezet egy helyben topog. Az 1989-es első felmérésben Japán, Svájc, Hollandia volt az erősorrend. Magyarország már Ukrajna mögött áll.

Stéphane Garelli, az IMD Versenyképességi Központjának professzora szerint a helyezések iránytűként szolgálnak a gazdaságélénkítés kontra megszorítás dilemma eldöntéséhez. A számok a központi megszorítások növekedésgátló, egyben versenyképesség-csökkentő hatását támasztják alá. Amerikában a Federal Reserve kötvényvásárlási programjával (QE3) folyamatosan pumpálja a friss pénzt a gazdaságba, míg Japánt Abe Sinzo miniszterelnök nagy ívű reformelképzelései és a Bank of Japan lazító monetáris politikája együttesen állítja ismét növekedési pályára. Utóbbiról tanúskodik a tavalyi évzáró három hónap GDP-jét 2013 első negyedévében 3,5 százalékkal felülmúló növekedési adat. A szerkezeti reformok, a költségvetés rendbetétele a magas államadóssággal küszködő országok számára elengedhetetlenek, de ezeket Garelli szerint körültekintően kell végrehajtani, úgy, hogy a növekedésre és a versenyképességre gyakorolt visszahúzó hatásuk minél kisebb legyen. A kemény megszorítások gyakran heves lakossági ellenállást váltanak ki, és a politikusoknak azt is a világosan kell látniuk, hogy társadalmi összefogás, szociális biztonság nélkül nem tudják növekedési pályára állítani országukat.

Abban, hogy az Egyesült Államok visszavette tavaly elvesztett első helyezését Hongkongtól, elsősorban a pénzügyi szektor kiváló teljesítménye, a technológiai innováció és a megerősödött vállalati szféra játszotta a vezető szerepet. Európában Svájc (2.), Svédország (4.) és Németország (9.) mutat példát, gazdasági sikerük fő kovácsaként az IMD az exportorientált feldolgozóipart, a nagyon erős kis- és középvállalati szektort és a szilárd talpakon álló költségvetési politikát említi. Az adósságválság szenvedő alanyai az egész euróövezet megítélését kikezdték, a megszorító politika – remélhetően átmenetileg – lefékezte a fejlődést.

Magyarország az Orbán-kormány ideje alatt a 42.-ről az 50. helyre csúszott vissza, Ukrajna és Brazília közé. Tavalyhoz képest öt helyet rontottunk. Az egyes faktorok közül a kormányzat hatékonyságát tekintve a vizsgált hetven szempont alapján az 52. helyre szorultunk. Üzleti hatékonyság alapján az 55.-ek vagyunk, nyolc helyezést rontottunk 2010 óta. Az infrastruktúra fejlettsége alapján viszont a 38. helyet foglaljuk el. A kormány valóban büszke lehet a tavalyi, 1,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal elért 19. helyre. Igaz, a közkiadások hatékony felhasználása terén az 53.-ak vagyunk, míg az adóelkerülés terén a hatvanas listán egyedül Görögország rosszabb nálunk.

S hogy melyek a kiváló versenyképesség főbb ismérvei? Stéphane Garelli szerint az erős feldolgozóipar és a kkv-szektor, a több lábon állás, a fejlett oktatási rendszer és infrastruktúra, az exportorientáltság mellett a feszes költségvetés és a társadalmi összetartás kell ahhoz, hogy egy ország feltörhessen a listán.