Így már nemcsak 2017. június végéig lehet rögzíteni a devizaalapú jelzáloghitelek havi törlesztőrészletének kiszámításánál alkalmazott árfolyamot a svájci frankban jegyzett kölcsönök esetében 180 forinton, az euróalapú hiteleknél 250 forinton, míg a japán jenben nyilvántartott adósságoknál 2,5 forinton, hanem bármeddig, de legfeljebb öt éven keresztül. Az elképzelést úgy szavazta meg az Országgyűlés, hogy előzetesen nem támogatta sem az eredetileg csak a jelentkezési határidő eltörléséről szóló módosítót előterjesztő Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, sem az illetékes gazdasági, illetve a fogyasztóvédelmi bizottság, sem a kabinet. A kormánypárti padsorokban uralkodó zavart jól mutatja, hogy a jellemzően fegyelmezetten együtt szavazó képviselők most összevissza nyomkodtak: 33-an nemmel voksoltak, köztük Rogán Antal, míg Kósa Lajos Fidesz-alelnök tartózkodott.

A 2017. júniusi dátum eltörlését, az árfolyamgát „végtelenítését” elsőként Szász Károly, a pénzügyi felügyelet elnöke javasolta a kormánynak még januárban. A kabinet megvitatta az elképzelést a bankokkal, ám azok nem támogatták, ezért a kormány sem állt az ötlet mellé. A pénzintézetek eredetileg úgy számoltak: 50 százalékos részvétel mellett (ez nagyjából 220 ezer devizahitelest jelent), illetve a program 2017. nyári zárása esetén az árfolyamgát 50-60 milliárd forint veszteséget okoz nekik. (A rögzített és a tényleges árfolyam alapján számolt törlesztőrészletből csak a tartozás tőkerésze kerül az úgynevezett gyűjtőszámlára, a kamatrészt a bankok és az állam vállalja át fele-fele arányban.) Azt nehéz megbecsülni, hogy az árfolyamgát kinyitása mekkora pluszveszteséget jelenthet a bankoknak, mert ez függ a csatlakozók számától és az árfolyam alakulásától, de a pénzintézeteknek már ez a kiszámíthatatlanság is problémát okoz, mert nehezen tudnak tervezni. Mindazonáltal a veszteség tízmilliárdos nagyságrendű növekedésére lehet számítani, illetve ugyanennyivel kerül többe a program a költségvetésnek.

A bankok annak sem örülnek, hogy Rogán Antal javaslatára az eredetileg május végén lejáró belépési határidőt is eltörölte a parlament. Ezt jól mutatja, hogy míg a határidő tavaly év végéről idén márciusra, majd márciusról májusra módosítását sietve üdvözölte a Magyar Bankszövetség, a szervezet hétfő óta nem foglalt állást a kérdésben. A szövetség egyébként az utóbbi hetekben egyeztetett a kormánnyal a határidő módosításáról, ám a bankok konkrét időpontban gondolkodtak, például hogy jövő tavaszig, a kormányzati ciklus végéig hosszabbítsanak – már csak azért is, mert dátum nélkül csökkenhet az érdeklődés az árfolyamgát iránt.