Az egy évvel korábbi adathoz képest 58 ezerrel többen nyilatkoztak úgy, hogy van pénzkereseti lehetőségük. A szezonálisan változó munkaerő-kereslet jellemzően 5-35 ezer fős havi ingadozásokat okoz a statisztikában, de az ötvenezer feletti mozgás igen ritka, az Orbán-kormány alatt most másodszor fordul elő. Legutóbb az idei január végi adatnál volt a háromhavi változás 53 ezer fős – igaz, mínuszban. Meglehet, hogy a statisztikából kikopott közmunkások vették fel újra a munkát. Erről pontos információt ezúttal nem közölt a KSH. Ami tény: december végén csaknem negyvenezerrel dolgoztak többen.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kérdésünkre négy tényezőt sorolt fel, amelyek szépíthették a statisztikát. A közmunkások visszatérése mellett a munkahelyvédelmi program fehérítő hatását és a versenyszférában a kisebb-nagyobb beruházások révén növekvő foglalkoztatást említette, valamint azt, hogy a KSH korábbi ígéretéhez híven a külföldön munkát vállalók adatait is behozhatta a statisztikába. Érdekesség, hogy a diplomás nők foglalkoztatása jelentősen nőtt az utóbbi időben, ebben a hozzánk telepített nemzetközi call centerek is közrejátszottak. Suppan szerint a nyári diákmunkák mellett – szezonálisan – jelentősen növeli majd a foglalkoztatottságot a mezőgazdaság is, amelynek tavaly a katasztrofális aszály miatt nem volt szüksége annyi idénymunkásra, mint amennyi idén lehet. A közmunkások tömeges újrafoglalkoztatására utal az is, hogy a március végi, ágazati bontásban közölt statisztika a versenyszféra egyik ágában sem mutatott ki az átlagostól eltérő változást a létszámban. Sőt a járműgyártásban 110-ről 107 ezerre csökkent a létszám.

A munkanélküliségi ráta az első negyedév 11,8 százalékáról április végére 11 százalékra süllyedt, ez 31 ezer fős javulást takar. Megjegyzendő, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által hivatalosan nyilvántartott álláskeresők száma 552 ezer, szemben a megkérdezéses KSH-felmérés alapján becsült 476 ezer fővel. A számok azt mutatják, hogy a kormány nem tud vonzó perspektívát a fiatalok elé állítani, ennek tudható be, hogy három év alatt sem sikerült megállítani a munkanélküliség növekedését a 15–24 éves korosztályban. Itt 27,5 százalékos a ráta.

Suppan Gergely szerint nyár végéig 10,1 százalékig süllyedhet a hazai munkanélküliségi ráta. A javuló növekedési kilátások hatására az év második felétől javulhat a foglalkoztatás a versenyszférában is. Idén összességében 10,7 százalékos átlagos munkanélküliségre számítanak a Takarékbanknál. A jegybank az idén nem várja a foglalkoztatás növekedését, a versenyszférában pedig 0,9 százalékos csökkenést feltételez.