Többsebességes világgazdaság formálódik

A bizonytalanság és a bizalmatlanság légkörében a belső kereslet stagnál Magyarországon, a növekedés pedig csak az export teljesítményétől függ. Ebből a szempontból jó hír, hogy a globális növekedési előrejelzés minimálisan módosult lefelé a novemberi elemzés óta, rossz viszont, hogy az eurózóna kilátásai jelentősen romlottak. A magyar költségvetés hiánya csökkent, de a kiigazítás szerkezetén helyesebb lenne változtatni: a kiadásokat visszafogni és növekedéspárti adórendszert kialakítani, megszüntetve a torzító hatású banki és egyéb ágazati különadókat.

Tömören ez a véleménye a magyar gazdaság kilátásairól a fejlett ipari államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD), amely tegnap adta ki frissített világgazdasági előrejelzését. Idén 0,5, jövőre 1,3 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. Tavaly novemberben még 0,1 százalékos növekedést becsültek erre az évre, s 1,2 százalékos ütemet jövőre.

A kedvezőbb előrejelzést a javuló világgazdasági környezet és a külső kereslet élénkülése tette lehetővé. A belső kereslet azonban stagnál, a beruházások pedig tovább csökkennek. A munkanélküliségi ráta is emelkedni fog, jövőre eléri a 11,5 százalékot. A magyar gazdaság tehát a szerény mértékű növekedését kizárólag a kivitelnek köszönheti.

A szervezet ugyanakkor óv a forint gyengítésétől. Az infláció a rezsicsökkentés nyomán látványosan csökken, de a maginfláció továbbra is három százalék felett van, s a várakozások is a kelleténél magasabb szinten rögzültek. A jegybanknak erre kellene összpontosítania a figyelmét. Az OECD arra számít, hogy a kamatvágási periódus folytatódik, s idén négy százalékra mehet le az alapkamat. Az MNB növekedési programja (lásd felső cikkünket) támogathatja ugyan valamelyest a 2008 óta visszaeső hitelezés élénkítését, de a monetáris lazítás következménye a forint meggyengülése lehet, s ennek kezelése nem egyszerű.

A költségvetés hiányáról a jelentés megjegyzi, hogy részben egyszeri tételeknek köszönhetően sikerült két százalékra mérsékelni. Az OECD számításai szerint 2,8 és 3,2 százalékos lehet a deficit. Igaz, a szervezet nem vette figyelembe a május közepén bejelentett, de nem részletezett kiadáscsökkentő terveket.

A pénzügyi közvetítő rendszer működését helyre kell állítani, enélkül sem beruházás, sem növekedés nem lesz – hangsúlyozzák, amellett hogy a gazdaság gyorsabb ütemű bővülését előmozdító adóváltoztatásokat sürgetnek, ideértve a torzító hatású banki és egyéb ágazati különadók kivezetését. Ami a globális fejleményeket illeti, az OECD szerint többsebességes világgazdaság alakul ki, miközben a globális növekedés iramaminimális mértékben lassul. Az amerikai gazdaság kilátásai érdemben nem javultak, és nem romlottak a novemberi prognózis óta: 1,9 és 2,8 százalékos ütemben bővülhet idén és jövőre. Vagyis a fejlett térségeknél jóval gyorsabban. Az eurózóna – s ez kedvezőtlen fordulat a magyar gazdaság számára – ebben az évben mélyebb recesszióba süllyed, mint várták. Azaz nem 0,1, hanem 0,6 százalékkal csökken a GDP. Jövőre az iram 1,1 százalék lehet, szemben az őszi 1,3 százalékos becsléssel.

A valutaövezet maga is többsebességes térséggé válik azonban, hiszen a perifériával szemben Németország elég jól teljesít, 0,4 és 1,9 százalékkal bővülhet az említett két évben. Pier Carlo Padoan vezető közgazdász kifejtette: sokévnyi erőfeszítés után, hogy az eurózónát egyben tartsák, a kockázatok most először látszanak enyhülni. Kína nyolcszázalékos éves iramban növekedhet, ám ez a prognózis elmarad a novemberitől. A kilátások azért eltérőek az OECD szerint, mert különböző mértékben sikerült a kormányoknak helyreállítani a bizalmat, rendbe tenni a pénzügyi szektort, és hiteles növekedésbarát fiskális tervet kidolgozni.

A Jabil Tiszaújvárosban. Az export húzza a gazdaságot
A Jabil Tiszaújvárosban. Az export húzza a gazdaságot
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.