Ha a reálhozam két százalék alá csökken és a magyar eszközökből „kiszeretnek” a befektetők, akkor az mély nyomot hagy a piacokon, ezért a monetáris tanácsnak arra ügyelnie kell, hogy ezt a kényes egyensúlyi állapotot ne sértse meg.

A kamatdöntés indokait ismertető MNB-közlemény nem tartalmaz semmilyen utalást arra, hogy mikor érhetünk a csökkentési ciklus végére. Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője emlékeztetett arra, hogy tavaly ősszel a monetáris tanács külsős tagjai még 4,5-5,0 százalékos ideális kamatszintről beszéltek egy interjúban, ennek a sávnak már az alsó szélénél járunk. Igaz, az ominózus nyilatkozat 6 százalék körüli inflációs környezetben született, ma viszont két százalék alatt jár az inflációs szint és azóta tovább javult a nemzetközi befektetői hangulat is. Gabler szerint radikálisan már valószínűleg nem csökken a kamat, de két 25-25 bázispontos vágás még benne van a pakliban.

Az euróárfolyam a 289-es szint felett kezdte a napot, a kamatdöntés azonban 285,5 forinton érte a magyar fizetőeszközt. A jelentős forinterősödéshez azonban a döntésnek vajmi kevés köze van – tudtuk meg az Equi lor elemzőjétől. Sokkal inkább az adósságválságban érintett országok számára kidolgozott német támogatási program pozitív piaci fogadtatásának, valamint a költségvetési hiányokkal kapcsolatos szigorú német álláspont enyhülésének. (A tervek szerint a németek az állami KfW Bankon keresztül nyújtanának kedvezményes forrást a célország fejlesztési bankjának, amely alacsony kamaton kihelyezné azt, főként a kis- és középvállalati szektorba. A program várhatóan Spanyolországban indul, első körben egymilliárd euróval. A németek „pálfordulása” azért okozott pozitív meglepetést, mert korábban mereven elzárkóztak az ilyen jellegű újabb segítségnyújtástól.)

A forinterősödésben az is szerepet játszott, hogy a gyengülésre játszó spekulánsok kiszálltak, még a túlzottdeficit-eljárás lezárásáról várható kedvező szerdai európai bizottsági döntés előtt. Gabler szerint a magyar gazdaság számára jelenleg a 290 forintos euróárfolyam a legmegfelelőbb, az alatt az exportőrök szenvednek, az afeletti kurzus pedig az államadósság leépítését veszélyezteti.

Horváth István, a K &H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint is felettébb kérdéses, hogy megtörténik-e az alapkamat felezése, azaz eljutunk-e a tavaly augusztusi hét százalékról a 3,5 százalékig. Van előttünk néhány kamatcsökkentés, de hamarosan, négyszázalékos kamatszintnél nyaralni megy a monetáris tanács, amely visszatérve már nem találja meg az ollót. Akkorra már kitisztul a kép, a globális pénzbőségért felelős jegybankok – Federal Reserve, Bank of Japan, Európai Központi Bank – további lépéseiről, a Fed esetében a lassú visszavonulásról is többet lehet majd tudni. Horváth úgy véli az infláció tartósan a háromszázalékos cél alatt marad, a kamatszintmeghatározásánál fontos nemzetközi megítélésünkön a deficiteljárás lezárása viszont csak átmenetileg javíthat, ugyanis a hitelminősítők, befektetők azt fogják árgus szemmel figyelni, hogy a költségvetési fegyelem fennmarad-e. Ez határozza meg a magyar eszközök árazását is – tette hozzá befektetési igazgató.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a kamatcsökkentési sorozatban a nemzetközi környezet is a monetáris tanács kezére játszik, hiszen a ráta még most is nominálisan és reálértékben is a legmagasabbak között van a világon, miközben folyó jellegű mutatóink külső egyensúlyunk, költségvetési hiányunk és az inflációnk nemzetközi összevetésben kifejezetten jónak mondható. A tőkepiacokon a globális pénzbőség miatt most a kockázatosabb eszközök iránt is nagy a kereslet, de ha ebben törés mutatkozik, az hamar megállíthatja a kamatcsökkentési ciklust. Az infláció és a pénzügyi stabilitás terén rendezett a helyzet, így a monetáris tanács a gazdasági növekedés elősegítésére fókuszálhat – vélekedett Duronelly Péter.