Ráncba szedik az ügynököket

Hétfőn folytatta a parlament az egyes biztosítású tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat vitáját. A képviselők a kormány által beterjesztett elképzeléshez benyújtott módosítókról szavaztak. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) javaslatára bekerült a tervezetbe az MLM-rendszerű (multi level marketing) értékesítés korlátozása az életbiztosítások esetében. Az elképzelés szerint megtiltanák a biztosításközvetítő cégeknek, hogy az új értékesítők belépését a hálózatba szerződés megkötéséhez kössék. Az MLM-értékesítést tehát általánosságban továbbra sem tiltanák, és természetesen az értékesítőknek lehet életbiztosításuk is, de a kettőt összekapcsolni, új szerződés megkötését a munkavégzés feltételeként előírni nem lehet majd.

A PSZÁF azért tartja problémásnak, ha összekeveredik a biztosításkötés és a munkavállalás, mert az életbiztosítás hosszú távú elköteleződést igényel és folyamatos díjfizetéssel jár, idő előtti megszüntetése pedig anyagilag rendkívül előnytelen. Az ilyen esetekben azonban olyan szerződések jöhetnek létre, amelyekre valójában nincs igény, s ez egyrészt önmagában is jogellenes, másrészt nem ritka az sem, hogy az ügynök a biztosításának díját a később az általa értékesített termékek jutalékából kívánja fedezni, ám ha nem lesz elég bevétele, könnyen elveszítheti azt is, amit addig befizetett. A biztosítási termékek terjesztése és a valós igényeken alapuló biztosításkötés egyaránt fontos, ezért szükséges ezek szétválasztása, emellett önmagában ellentmondásos, hogy miként végezné jól az ügyféligény-felmérést az, aki maga is a valós igényeit háttérbe sorolva, alapvetően csak a jutalék, illetve munkalehetőség miatt kötött szerződést – indokolja a változtatás szükségességét a felügyelet.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) teljes mértékben egyetért a törvénymódosításban szereplő tilalommal, mivel a módosítás – miközben nyilvánvalóan meghagyja a teljesítményalapon működő javadalmazás lehetőségét – egyértelművé teszi, hogy a pia con nincs helye valós igények nélkül megkötött biztosításoknak, amelyek károsítják az ügyfeleket és torzítják a piacot – nyilatkozta lapunknak Turcziné Pálos Anna, a szervezet főtitkára. Kérdésünkre, hogy a munkalehetőség és az új életbiztosítás kötésének összekapcsolása mennyire általános gyakorlat a mai magyar biztosításközvetítői piacon, elmondta: ez a gyakorlat a független biztosításközvetítők közül ma is kizárólag az MLM-rendszerben működő többes ügynököket érinti, az alkuszcégek esetében eddig sem fordult elő. (A többes ügynökök több biztosítóval állnak szerződéses kapcsolatban és azok termékét értékesítik, míg a független ügynökök nincsenek szerződéses kapcsolatban egy biztosítóval sem.) A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező többes ügynöki társaságok ma is MLM-rendszerben működnek, ezért őket alapvetően érinti majd ez a változtatás – tette hozzá.

– Egyetértünk a törvényjavaslatban foglalt szabályozással. Ha a belépés feltétele a vásárlás, akkor nem a tényleges ügyféligény szerinti vásárlásról van szó. Hosszú távú pénzügyi termékek esetében ez nyilvánvalóan megengedhetetlen – fogalmazott Kósa Erika. A hétszáz tanácsadóval dolgozó többes ügynök Consequit-csoport alapító elnöke kérdésünkre elmondta, hogy az értékesítési hálózataikba történő belépésnek nem feltétele semmilyen vásárlás, a magyar biztosítási piacon a felelős szereplők tartózkodnak ettől.

A PSZÁF a jelenlegi jutalékfizetési gyakorlattal sem ért egyet. A biztosítók a megkötött szerződések éves díjának egy-másfélszeresét fizetik ki a közvetítőnek, ráadásul nem a befolyt díjból, hanem lényegében előre. Ez a megoldás nem jó a biztosítónak, mivel ha elmarad a díj befizetése, akkor törölnie kell a szerződést, a közvetítőtől pedig utólag kell visszakövetelnie a jutalékot. A felügyelet javasolta már, hogy a biztosítók ne fizessék ki egy összegben a jutalékot, inkább csepegtessék vagy „porlasszák” azt. Az első azt jelenti, hogy az évente befolyó díj után járna meghatározott arányú jutalék. A porlasztás alkalmazásával szerződéskötéskor egy kisebb összeget fizetne ki a biztosító, majd a szerződés fenntartásáért évente járna a jutalék. A szervezet maga az egyik kezdeményezője ennek a szabályozásnak. Elsősorban az ügyfél érdekeit védené ez a gyakorlat, aki eddig az első egy-másfél éves díjfizetését gyakorlatilag teljes egészében a közvetítő számára fizette meg, saját befektetési állományát csupán ezután kezdhette gyarapítani – hívta fel a figyelmet Turcziné Pálos Anna. Ráadásul az ügyfelek képviseletében eljáró független alkuszok számára alapelv a szerződések folyamatos gondozása, nyomon követése, amely egy ilyen rendszerben jóval tisztább érdekeltségi viszonyok között valósulhat meg. A FBAMSZ tagcégei szívesen vállalnak minőségi garanciát is ügyfeleik számára, ami a porlasztott jutalékok rendszerében szintén jobban érvényesíthető – mondta.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.