Lányoktól tanulhatnak a kamionosok
„Kényszerek világában élünk” – fogalmazott Völner Pál államtitkár, és megvallotta: a kormány mérsékeltebb útdíjrendszert tervezett 2010-ben az idén július 1-jén működésbe lépő, a legnagyobb kamionoknak az autópályákon kilométerenként akár 130 forintot számlázó megoldásnál. Völner szerint az aránytalanul nagy terhek bevezetését az elmúlt két évben megváltozott körülmények indokolják. A koncessziós autópályák üzemeltetőinek a választások évében 55 milliárd, az idén mintegy 100 milliárd forint rendelkezésre állási díjat fizet az ország, és a hazánk ellen még mindig érvényben lévő uniós túlzottdeficit-eljárás is új sarcok beszedése felé irányítja a kormányt.
Az úthasználóktól évi 150 milliárd forintot kell beszedni. Erre talán jobb lett volna egy-két hónap helyett két év alatt felkészülni, és az uniós rekordnak számító díjak azonnali bevezetése helyett alighanem jobb lett volna a fokozatosság. S hogy a sietség milyen rendszert szült, arról Emőri Gábor tartott előadást a közbekiabáló, -kérdező közúti fuvarozóknak. A díjszedő- és ellenőrző rendszert építő I-Cell Kft. ügyvezető igazgatója szerint „lóhalálában” alakítják ki az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. 6513 kilométernyi közutat lefedő elektronikus útdíjrendszerét. A szoros, alig két és fél hónapos határidő ellenére a siker szerinte biztosított, mert a már működő útdíjrendszerektől eltérő hazai megoldás kiépítéséhez az I-Cell és partnere, az ARH Informatikai Zrt. megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik.
A HU-GO munkanév alatt futó projekt fejlesztői tartják a határidőket, sőt még egy rendszerismertető országos roadshow-ra is futja erejükből. Júniustól az MKFE megyei iparkamaráknál szervezett rendezvényein vázolják majd fel az „önbevalló útdíjrendszer” működését. A fejlesztők szerint a műholdas járműkövetésre épülő megoldás lesz az elsődleges a kétféle fizetési mód közül. Ennek igénybevételéhez a fuvarozóknak az ÁAK-nál kell regisztrálniuk cégüket és autóikat. Az állami sztrádatársaság központi számlavezetési rendszerébe bekerülő szakvállalkozások tehergépkocsijainak útdíját egy előre feltöltött egyenlegből vonják majd le, vagy utólagosan számlázzák ki a megtett kilométerek alapján.
A kamionok úthasználatát leíró adatokat a remények szerint a flottakövető szolgáltatásokkal foglalkozó cégek adják majd át az ÁAK-nak. Közülük több mint harminccal már folynak az egyeztetések, és a várakozások szerint június 1-jéig az együttműködési szerződéseket is aláírják. A gépkocsijaikat műholdas rendszerben követő fuvarozók meglévő fedélzeti berendezéseikkel kapcsolódhatnak az e-útdíjrendszerbe. Akik még nem vettek igénybe ilyen logisztikai szolgáltatást, a rendszerépítőnél vagy az útdíjrendszerhez szerződő többi szolgáltatónál vehetik meg a műholdas eszközt autóikra 50-60 ezer forintért.
Ötszáz lányt az utakra! – mottóval vág majd bele a magyar utakat eseti jelleggel, viszonylati jeggyel használó gépkocsivezetők felkészítésébe az I-Cell. Emőri Gábor szerint az ÁAK háromszáz viszonteladójánál június végéig felszerelt kioszkokban, további mintegy hétszáz egyéb értékesítőnél, valamint az interneten megváltható, meghatározott útvonalra szóló viszonylati jegyek megvásárlásában a nap 24 órájában segítő munkatársakra az e-útdíjrendszer indulását követő hetekben lesz szükség. Elsősorban a határállomások közelében kijelölt benzinkutaknál, kamionparkolókban egyetemisták segítenek majd a gépkocsivezetőknek a regisztrációban és a viszonylati jegyek megváltásában. Az ügyvezető szerint egy-egy kamionos felkészítése hozzávetőleg 15 percet vesz majd igénybe.
Bliccelni nem lesz érdemes, mert az üzemben tartók akár háromszázezres közigazgatási bírságot is kaphatnak –feltéve, hogy lebuknak. Az I-Cell fejlesztői szerint a tilosban járók kiszűrését kamerák szolgálják majd. Igaz, ezek közül a júliusi rendszerindításig csak tíz áll szolgálatba. Az ellenőrző rendszer október 20-ra ígért teljes kialakítása után viszont már 74 ilyen berendezés figyeli majd a tehergépkocsikat. Az autópályákon az ÁAK 45, a főutakon a rendőrség ötven kamerás autója vadászik majd a díjfizetést elmulasztó kamionokra. A védelem utolsó vonala pedig a teherautók által használt 43 közúti határátkelőhelyre települő, állandó rendőri ellenőrzés lesz.
A közúti fuvarozóknak nem a szigorú ellenőrzés miatt fájt a fejük. Rajnai Zoltán tatabányai teherfuvarozó arról szavaztatta meg az összegyűlt vállalkozókat, kinek volt egy százaléknál nagyobb nyeresége 2012-ben. A háromszáz cégvezető közül ketten tették fel a kezüket. Ami az útdíjrendszer bevezetését kritizáló fuvaros szerint nem meglepő. Úgy véli: a szakvállalkozásoknak kilométerenként öt felesleges forintjuk sincs, nemhogy annyi pénzük, hogy úgy három hónapra előre megfinanszírozhatnák a kormány költségvetését. Ennek kigazdálkodása szerinte elképzelhetetlen, amikor hazánkban a vállalkozások jó, ha hatvan nap elteltével megkapják számláik ellenértékét. Még az állami MÁV is fél év után fizet – tette hozzá.
Így ha a kormány nem gondolja meg magát, és ragaszkodik az új útdíjak bevezetéséhez, előreláthatólag a közúti fuvarozók fele tönkre fog menni. A pocsék minőségű utakon alkalmazott luxusútdíj ellen ágáló fuvarosokat az sem nyugtatta meg, hogy a fórumon Szatmáry Kristóf ígéretet ígéretre halmozott. Az NGM államtitkára szerint egy-két héten belül megszülethet a megállapodás a magyar közúti fuvarozók versenyképességét javító, a használatarányos útdíjjal együtt bevezethető, összértékében tízmilliárd forintot meghaladó kormányzati csomagról.
Hitellel segítenék az átállást
A fuvarozók egy csepp édesítőszert is kapnak keserű kávéjukba. Könnyebbséget jelenthet számukra a légrugós járművek adójának uniós minimumra csökkentése és a vagyonszerzési illeték mérséklése. De a kalapban benne van, hogy az e-útdíjra fordított kiadások egy részét, állítólag 7,5 százalékát, elszámolhatják az iparűzési adójukban, és a gazdasági tárcánál egy kedvezményes kamatozású hitelcsomag összeállítása is felmerült.
