Rogán Antal ígéretének megfelelően vasárnap benyújtotta a parlamentnek az árfolyamgát jelentkezési határidejének eltörléséről szóló módosító indítványát, melyet akár már ma megszavazhatnak a képviselők. A lehetőség nyitott maradt, az érdeklődés egyre szerényebb.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője nem komplikálta túl: mindössze annyit javasol, hogy a vonatkozó jogszabályból kerüljön ki a jelenlegi, május 31-i időpont. (Az árfolyamgáthoz eredetileg tavaly év végéig lehetett csatlakozni, ezt előbb március, majd május végéig meghosszabbították.) A devizaalapú jelzáloghiteleknél a havi törlesztőrészlet kiszámításánál alkalmazott árfolyamot a svájci frankban jegyzett kölcsönöknél 180, az euróalapú hiteleknél 250, míg a jenben nyilvántartott adósságnál 2,5 forinton rögzítő konstrukcióval azonban továbbra is csak 2017. július elsejéig lehet élni, a parlamentnek benyújtott javaslat ezen nem változtatna.

Mint arról korábban beszámoltunk: a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnöke még januárban javasolta a kormánynak a belépési határidő eltörlését, Szász Károly azonban azt is lehetővé tette volna, hogy az árfolyamgáttal ne csak 2017 nyaráig, hanem addig élhessenek az adósok, amíg az összes devizaalapú jelzáloghitel ki nem fut.

A kormány az elképzelést egyeztette a bankokkal, ám mivel a pénzintézetek nem támogatták, a kabinet sem állt a javaslat mellé. Annak ellenére sem, hogy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank a múlt héten publikált stabilitási jelentésében szintén amellett érvelt, hogy a devizahitelek teljes futamidejére nyitva kellene hagyni a lehetőséget az ügyfeleknek a csatlakozásra. (Sőt a jegybank unortodox módon ennél is továbbmenne, lényegében kötelezővé tenné a csatlakozást: az összes devizaalapú jelzáloghitelt automatikusan bevonná az árfolyamgát alá, és az ügyfél csak kifejezett kérésére mentesülhetne a részvétel alól.)

Az árfolyamgát jelentkezési határidejét azért törölnék el, mert a program eddig nem hozza a várt eredményeket. A korábban remélt 70-80 százalékos részvétellel szemben március végéig csak az arra jogosult, mintegy 450 ezer devizahiteles harmada, 150 ezer adós csatlakozott a rendszerhez. A határidő közeledtével ugyan nőtt az érdeklődés a bankoknál, ám félő, hogy az újabb módosítás miatt ez most megint visszaesik. Az utóbbi napokban a korábbinál több devizahiteles kereste fel az OTP fiókjait is, a bank tájékoztatása szerint eddig 38 ezer ügyfele igényelte törlesztőrészletének rögzítését.

Az árfolyamgát komoly segítséget jelenthet az adósoknak, egy átlagos, húsz évre felvett ötmillió forintos hitel esetén, a jelenlegi euró-, illetve frankárfolyamokkal számolva havonta 10-15 ezer forinttal csökken a törlesztőrészlet, s a törvényi szabályzása értelmében a rögzítési időszak lejárta után sem nőhet 15 százaléknál nagyobb mértékben – hívta fel a figyelmet a pénzintézet. Részben az alacsony részvételi arány miatt még mindig nő azon devizahitelesek száma, akik nem tudják fizetni törlesztőrészletüket, a PSZÁF adatai szerint március végén már minden ötödik ügyfél legalább kilencvennapos csúszásban volt a hitelével, ilyenkor pedig a bankok már bármikor felmondhatják a szerződést, és elárverezhetik az adós otthonát.

A pénzintézetek jelenleg negyedévente a lejárt tartozások négy százalékánál kezdeményezhetik az ingatlan kényszerértékesítését, azon egyszerű oknál fogva, hogyha egyszerre ennél több bukott hitel mögötti fedezetet „öntenének” a piacra, az beláthatatlan károkat okozna az összes érintettnek. A PSZÁF adatai szerint a második negyedévben 3752 ingatlant jelöltek ki. A legtöbb lakás Pest megyében (529), Budapesten (481) és Borsodban (322) kerülhet kalapács alá, míg a legkevesebb Tolna (71), Vas (72) és Zala megyében (79). A kvótarendszer 2011. őszi indulása óta így már összesen 21 ezer lakást és csalási házat jelöltek ki kényszerértékesítésre a pénzintézetek – persze ez nem jelenti azt, hogy ezeket mind el is adták a pangó ingatlanpiacon.