A kormánypárt parlamenti frakciójának vezetője elmondta: az erről szóló indítványt vasárnap nyújtják be a parlamentnek, és javasolják, hogy az Országgyűlés még hétfőn fogadja el a javaslatot. Kérdésre válaszolva megjegyezte, arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, tájékoztassa az ügyben a Magyar Bankszövetséget. Elképzelhetőnek nevezte, hogy a bankszövetség vitatni fogja a lépés indokoltságát, a Fidesz azonban úgy gondolja, az érintett 300 ezer család szempontjai előbbre valók. Elsőként Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke a kormánynak január végén eljuttatott, a felügyelet hatástanulmányával kiegészített javaslatában állt elő azzal az ötlettel, hogy a belépési határidők módosítása, meghosszabbítása helyett az árfolyamgátat addig kellene nyitva hagyni, amíg az összes devizaalapú jelzáloghitel ki nem fut.

A PSZÁF-elnök azt is lehetővé tette volna, hogy egy adós akár többször is belépjen a programba, bár erre csak akkor lenne lehetőség, ha az előző könnyítés idején a gyűjtőszámlán felhalmozódott összeget (idekerül a tényleges és a csökkentett árfolyammal számolt törlesztőrészlet különbözetéből a hitel tőkerésze – a kamatrészt az állam és a bank vállalja át) már visszafizette. A kormány az elképzelést megvitatta a bankszövetséggel, a pénzintézetek azonban nem értettek egyet a javaslattal, és ezért a kormány sem támogatta.

Az nem teljesen világos, hogy alig pár héttel később a kabinet miért változtatott korábbi álláspontján, de aligha lehet véletlen, hogy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kedden publikált stabilitási jelentésében is amellett érvel, hogy nyitva kell hagyni a lehetőséget a csatlakozásra a devizahitelek teljes futamidejére. A jegybank egyébként akár ennél tovább is menne, lényegében kötelezővé tenné a csatlakozást: az összes devizaalapú jelzáloghitelt – a bankrendszer szereplőivel való megegyezés keretében – automatikusan bevonná az árfolyamgát alá, és az ügyfél csak kifejezett kérésére mentesülhetne a részvétel alól.

Úgy tudjuk, a jelentkezési határidő közelgő lejárta miatt a kabinet nemrég újra egyeztetett a bankszövetséggel az árfolyamgát határidejének meghosszabbításáról, ám mivel a bankok sincsenek egységes véleményen, ez az egyeztetés is megállapodás nélkül zárult. Az egyik magyarországi bank neve mellőzését kérő vezetője a történtekkel kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az árfolyamgát tulajdonképpen jó konstrukció, és bár a jelentkezési határidő eltörlése a korábban kalkuláltnál nagyobb veszteséget jelent a bankoknak, még örülhetnek, hogy ezt most ennyivel megúszták. Kijelentésével arra utalt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben még arról beszélt: attól függetlenül meg kellene emelni a bank- és az energiaadót, illetve a tranzakciós illetéket, hogy a költségvetési kiadások részleges zárolását elégségesnek találja-e az Európai Bizottság a hiánycél teljesítéséhez.

Ám egyelőre úgy tűnik, az árfolyamgát sem lesz az a csodafegyver, aminek a kormány, illetve a bankok szánták. A PSZÁF gyorsjelentése szerint az idei első negyedévben tovább nőtt a legalább 90 napja nem törlesztett hitelek aránya. Szerződésszám alapján a lakossági devizaalapú jelzáloghitelek esetében már minden ötödik (20,2 százalék) kölcsön törlesztésével csúsztak az adósok legalább három hónapot, míg tavaly év végén még „csak” a szerződések 18,9 százalékával volt gond. Az árfolyamgát önmagában nem tudta megállítani a lakossági devizahitelek portfólióminőségének további romlását. Ennek oka részben a vártnál alacsonyabb részvétel, részben az, hogy a munkájukat, jövedelmüket elvesztő adósoknak nem jelent megoldást az átmenetileg alacsonyabb törlesztőrészlet – mutat rá a felügyelet.

Az MNB statisztikájából pedig az is világosan látszik, hogy nemcsak azok az ügyfelek kerülnek nehéz helyzetbe, akik az átlagnál nagyobb összeggel adósodtak el. Az MNB adatai szerint az idei első negyedévben 3732 milliárd forint lakossági devizaalapú jelzáloghitelt kezeltek a bankok, s ebből 759 milliárd forint összegű kölcsönt nem törlesztettek már legalább 90 napja. Ez 20,3 százalékos arány, lényegében megegyezik a PSZÁF-nak a szerződések száma alapján kalkulált adatával. Még aggasztóbb a kép, ha a három hónapnál régebben tartozókhoz hozzávesszük azokat az adósokat is, akik ennél rövidebb ideje vannak elmaradásban a törlesztéssel: az MNB adatai szerint a kölcsönök 43 százalékánál csúsztak a fizetéssel rövidebb-hosszabb ideje január és március között.

Egyharmad csatlakozott

A PSZÁF adatai szerint március végéig az arra jogosult devizahitelesek harmada, 150 ezer adós kötött árfolyamgát-szerződést. A már megnyitott gyűjtőszámlák (ezeken halmozódik a tényleges és a rögzített árfolyam különbözete) száma megközelítette a 142 ezret. A különbség oka részben az, hogy az előbbi adatban olyan szerződések is szerepelnek, amelyek végül nem léptek életbe, mert az ügyfél nem tudta teljesíteni a törvényi feltételeket, például tartozása időközben meghaladta a 90 napot. A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya március végén 1250 milliárd forint, az érintett állomány 40 százaléka volt, ami azt jelenti, hogy eddig jellemzően az átlagnál nagyobb hitelt felvevők éltek a lehetőséggel.