Mint arról korábban beszámoltunk, a határidő lejárta előtt egy héttel még mindössze a tagok 14 százaléka, kevesebb mint kétezer ügyfél jelezte távozási szándékát a pénztárnak. Több mint ötezren csak az utolsó napokban eszméltek: a magánnyugdíjpénztár 13 735 tagjából végül 7696 fő választott magának új szolgáltatót. Az OTP-től kapott tájékoztatás szerint mind a hét, még működő kasszához (Aranykor, Axa, Budapest, ING, MKB, Pannónia, Szövetség) mentek ügyfelek, de a legtöbben az ING-t választották. Az a mintegy hatezer tag, aki nem lépett időben vagy már nem akart magán-nyugdíjpénztári tag lenni, automatikusan visszakerült a tisztán állami nyugdíjrendszerbe, megtakarításai pedig ezzel együtt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz kerülnek.

Arról nem kaptunk adatot, hogy az OTP Magánnyugdíjpénztár által kezelt, a végelszámolás tavaly decemberi bejelentésekor 31,3 milliárd forintnyi vagyonból mennyit vittek magukkal az átlépők és menynyivel gazdagodik az alap. Ha a vagyon a tagok arányában oszlott meg, akkor az azt jelenti, hogy az állam újabb 13,8 milliárd forint nyugdíjvagyonra teheti rá a kezét.

A megszűnő OTP Magánnyugdíjpénztár a legjobb teljesítményű kasszák közé tartozott. A választ ható portfóliós rendszer 2009-es bevezetése óta a növekedési alapja termelte a legmagasabb hozamot, csaknem 70 százalékot, de a kiegyensúlyozott alapok között is az OTP állt az élen 60 százalék fölötti teljesítménnyel. (A klasszikus alapok között az ING-é a legjobb 49 százalékkal.) Akik egyébként most visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe, a tavalyi és a két évvel ezelőtti váltókhoz hasonlóan adómentesen megkaphatják a reálhozamot, illetve ha volt ilyen, a korábban befizetett, a kötelező nyugdíjpénztári utalásokon felül teljesített tagdíj-kiegészítésüket.

Jelenleg még tíz magánnyugdíjpénztár működik, de ebből három, köztük az OTP, már végelszámolás alatt áll. A kasszák által kezelt vagyon az idei első negyedévben a december végi 192 milliárd forintról már cius végére 183 milliárd forintra csökkent – derül ki a pénzügyi felügyelet gyorsjelentéséből. A zsugorodás döntően két ellentétes hatás eredménye: a végelszámolások során technikailag 12,9 milliárd forinttal csökkent a magán-nyugdíjpénztári szektor kezelt vagyona, amit részben ellensúlyozott az állampapírok árfolyamának emelkedéséből származó felértékelődés. A végelszámolás során az átadásra váró kezelt vagyont elkülönítetten, bankszámlán helyezik el, és ezzel szemben kötelezettségként jelenik meg a tagi követelés – ez magyarázza a vagyon látszólagos csökkenését.

Miközben a tagok vagyonát tehát továbbra is növelik, maguk a magánnyugdíjpénztárak az általuk sokat kritizált törvényi szabályozás miatt veszteségesek. Az idei első negyedévben 0,27 milliárd forintos mínuszt könyvelhettek el, ami nagyságrendileg megegyezik az előző negyedévben tapasztalttal. Zsugorodik az önkéntes nyugdíjpénztárak piaca is: március végére a kasszák száma eggyel 51-re csökkent, míg a tagoké kilencezerrel egymillió 217 ezerre fogyatkozott. A kezelt vagyon azonban még így is nőtt, három hónap alatt húszmilliárddal 937 milliárd forintra emelkedett. A magánkasszákhoz hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztárak is veszteségesen működnek, az első negyedévet 0,2 milliárd forintos mínusszal zárták, amely megegyezik az előző év azonos időszakának eredményével. A kasszák igyekeznek tovább faragni működési költségeikből: a ráfordítások 8,9 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, igaz, a működési célú bevételek ennél nagyobb mértékben, 9,6 százalékkal csökkentek.