A bizonytalan gazdasági környezet hatására ráadásul a társaságok kevésbé a biztosítási fedezetre, inkább a díjakra érzékenyek, ezért az utóbbi években jellemző gyakorlattá vált a korábbi, már meglévő szerződések újrakötése alacsonyabb díjon, ezek a fapados biztosítások azonban gyakran nem nyújtanak kellő védelmet. Így a cégek nemritkán valódi biztosítás nélkül maradnak, amely komoly üzleti kockázatot jelent. Kedvező változást jelent azonban, hogy az utóbbi időben mind több nagyvállalat, illetve kisebb vállalkozás ismeri fel ezt a kockázatot és köt biztosítást. Előbbieknél a hatékonyabb kockázatmenedzsmentnek köszönhetően, míg az utóbbiaknál azt ismerik fel a cégvezetők, hogy a társaság mérete miatt már egy kisebb biztosítási esemény is a vállalkozás végét jelentheti – mondta Kovács Gábor. A vállalati biztosítások üzletágvezetője szerint a közepes méretű cégek szemléletmódjában egyelőre nem látni változást, ennek ellenére a következő években komolyabb növekedésre számítanak – becslések szerint jelenleg évi 12–15 milliárd forintos – a piacon.

Az AIG tervei szerint a következő öt évben megduplázza tavalyi hétmilliárd forintos díjbevételét – mondta Sugár Barna, a fióktelep vezetője. A biztosító bevételének jelenleg a negyede származik a vagyon biztosításokból, 10–15 százalék a felelősségbiztosításokból, míg a többit az egyéb, speciális termékek hozzák. A remélt bővülést elsősorban ez utóbbiaktól, olyan termékektől várják, melyek még nem vagy csak alig érhetőek el Magyarországon, miközben az amerikai, a nyugat-európai piacokon ezek már vagy befutott, mindennapi biztosítások, vagy jelentős növekedés előtt állnak. Előbbire példa a vezető tisztségviselői- és a termékfelelősség-biztosítások, utóbbira a számítógépes bűnözés és a környezetszennyezés kockázatait lefedő termékek. Ahogy ezt a Mal Zrt. esete is mutatja, a környezetszennyezési károk önmagukban is milliárdos nagyságrendű fenyegetést jelentenek. A vonatkozó uniós direktíva miatt ma már egy kisebb mértékű környezetszennyezés is milliárdos kártérítést vonhat maga után – hívta fel a figyelmet Kovács Gábor.

Egy másik biztosító, az Allianz néhány hónapja pulikált felmérése szerint egyébként a magyarországi vállalkozások a természeti katasztrófát, valamint a tűz- és robbanásveszélyt tartják a legkomolyabb üzleti kockázatnak. A harmadik helyre a piaci ingadozásokat tették, míg a beszállítókkal kapcsolatos problémák álltak a negyedik helyen.