Kreatívan adózik az Apple
Tim Cook vezérigazgató a szenátorok előtt megvédte a cége által folytatott adókímélő gyakorlatot, s leszögezte, mindenben a hatályos törvények szerint jártak és járnak el. A tavalyi év után hatmilliárd dollár társasági adót fizettek be odahaza, ebben az adónemben minden negyvenedik dollár az Appletől származott – húzta alá.
A nemzetközi környezetben dolgozó globális cégek, mint az Apple körében bevett gyakorlat, hogy a legideálisabb adózási feltételeket kínáló adóparadicsomokban parkoltatják a külföldön megszerzett bevételeiket, s ezzel hatalmas közterhek fizetését ússzák meg. Valamennyien azt hangoztatják, hogy legális eszközökkel optimalizálják adójukat, ebben jogászok és adózási szakemberek garmada segíti őket. Joggal mondhatta tehát Cook, hogy az adóhivatalnak járó minden egyes dollárt kifizettek, nincs feléjük egyetlen cent tartozásuk sem.
Az Apple számára kilencmilliárd dolláros megtakarítást eredményezett tavaly az offshorozás. A vádak szerint az utóbbi négy évben 44 milliárd dollár adózatlan jövedelme származott ebből az iPhone és az iPad gyártójának. John McCain republikánus szenátor szerint ezzel sikerrel pályázhatnak az „Amerika legnagyobb adóelkerülője” címre. Gyalázatosnak nevezte, hogy az Apple ír – ténylegesen azonban az Egyesült Államokból irányított – leánycégeinél rejtegeti a profitja hatvan százalékát. Azt is kifogásolták, hogy az Apple kevesebb adót fizet az IRS-nek, mint amennyit a részvényeseinek bevall, s a két összeg között a különbség évről évre nő. Adófizetési kötelezettsége 2011-ben 6,9 milliárd dollár volt, ezzel szemben a mérlegben csupán 2,5 milliárd dollár szerepel.
A keddi meghallgatást vezető Carl Levin michigani demokrata szenátor szerint az ügy rávilágított az amerikai adórendszer gyenge pontjaira. Miután a probléma teljesen világos, a megfelelő megoldás megkeresése következik, ami szerinte rendszerszintű változtatások végrehajtását hozza magával. Ebben egység mutatkozik a törvényhozásban, ugyanis a republikánusoknak is elegük lett az adózást kreatív módon kezelő vállalkozásokból.
A probléma méreteit érzékelteti, hogy az amerikai vállalatok bevételeik egyre nagyobb arányát hagyják külföldön. A 83 legnagyobb amerikai cég tavaly az egy évvel korábbinál 14,4 százalékkal több pénzt tartott megfelelő, biztonságos távolságra az adóhatóság (IRS) revizoraitól. Az offshore pénzek nagysága a Bloomberg összesítése szerint elérte az 1460 milliárd dollárt. Összehasonlításképp: 1952-ben a szövetségi adóbevételek 32 százaléka származott a vállalati szférából, míg 2010-re ez az arány kilenc százalékra zsugorodott.
A cégekben megvan a szándék, hogy hazavigyék, és magasabb kulcs mellett adózzák le pénzeik egy részét, de cserébe kedvezményes elbírálásban szeretnének részesülni. A cél érdekében lobbiszervezetet is alapítottak az Üzleti Kerekasztal égisze alatt. Utóbbi befolyására jellemző, hogy tagjainak – köztük a Coca-Cola, a Microsoft és társaik – összesített éves árbevétele meghaladja a 7300 milliárd dollárt. A lobbisták hivatalosan még nem fedték fel kártyáikat, de azt világossá tették, hogy a jelenleg hatályban lévő 35 százalékos adókulcs éppenséggel nem ösztönzi a külföldön ragadt pénzek hazavitelét. Ez a kétlaki rendszer tartós fennmaradásához vezet – érvelnek. Tim Cook szerint egy számjegyű adókulcs mellett hazavinnék pénztartalékaikat, és a maga részéről egy 25 százalékos társasági adókulcsot méltányosnak tart a probléma kezelésére.
Az érintettek között olyan nagyágyúk is vannak, mint a Google és a Pfizer, amelyek 2011-benmármegpróbálták kijárni Washingtonban, hogy egyszeri kedvezménnyel lehessen hazahozni és leadózni az offshore pénzeket, de akkor nem jártak sikerrel. Ám ahogyan gyűlik „odakint” a pénz, úgy nő a döntéshozókban a hajlandóság az engedményekre. Barack Obama elnök egy átfogó társasági adóreform keretében belemenne abba, hogy a kulcsot 35-ről 25 százalékra szállítsák le, míg a republikánusok még ennél is kedvezőbb közteherrel hoznák helyzetbe az amerikai vállalkozásokat. A nagy kérdés csupán az, hogy az így kiengedett adót honnan pótolják, hiszen az amerikai államadósság-plafon feljebb tolása nem járható út. Elképzelhető viszont a szerteágazó és gáláns társasági adókedvezmények szigorítása, hiszen csak ezen a címen 2011-ben 181 milliárd dollárnyi adó megfizetésétől mentesültek a helyi cégek.
35%
AZ AMERIKAI VÁLLALKOZÁSOK 35 százalékos társasági adót fizetnek, ettől a kiugróan magas tehertől kívánják mentesíteni magukat az olyan, globális piacon tevékenykedő cégek, mint az Apple, a Google vagy a Pfizer.
