Műsorszórót vehet az állam
A kormány a negyedik, állami mobilszolgáltató tervének megtorpedózását követően is komoly terveket szőtt arra, hogy az állam tulajdonosként visszatérjen a hírközlési piacra, s mivel most a távközlési cégeknél nem nyitott a pálya (de még lehet), komoly célpontként merült fel az Antenna Hungária. Az állami szerepvállalásban pedig immár partner lehet a külföldi befektető, hiszen idén megtörténik a digitális átállás a televíziós műsorterjesztésben, vagyis jövőre már csak digitális sugárzással lesznek elérhetők a tévécsatornák. Az Antenna Hungária üzleti modellje pedig egészen eddig az analóg sugárzásból származó árbevételre épült, ami viszont jövőre már kiesik.
A francia vállalat a kilencvenes évek közepe óta „kerülgette” a magyar műsorszórót, amelyet végül csak a 2005-ös privatizációt követően tudott megszerezni. Az állam a 75 százalékos többségét a Swisscomnak adta el, amely előbb zárt társaságot hozott létre, és kivezette a tőzsdéről az addig ott szereplő céget, majd 80,5 milliárd forintért továbbadta azt a TDF-nek.
A francia cégirányítás ezt követően jelentős fejlesztéseket hajtott végre, és megkezdte a digitális átálláshoz szükséges fejlesztéseket (ez az év végével megtörténik), ám ennek ellenére megőrizte nyereségtermelő képességét. A társaság egyik legnagyobb partnere maga az állam, az analóg országos hálózatokon a cég a közszolgálati rádiós és televíziós csatornák műsorait továbbítja. Az állam az esetleges bevásárlással nemcsak a műsorszórás, hanem a tartalomszolgáltatás piacára is belépne, hiszen az Antenna Hungária a digitális átállásra felkészülve immár lakossági termékportfólióval is megjelent a piacon. A földi sugárzású multiplexek – MinDig TV – mellett a cég ugyanis fizetős, interaktív szolgáltatásokat is kínál a nézőknek, amelyet MinDig TV Extra névre kereszteltek el, ezzel pedig már konkrét versenytársat jelentenek a kábel- és műholdas televíziós szolgáltatóknak. Ebben a legnagyobb szereplő ma a UPC, a Digi és a Magyar Telekom, vagyis az Antenna Hungária számukra jelent konkurenciát. Különösen akkor, ha köztulajdonba kerülve később több más állami cég távközlési infrastruktúrájára is támaszkodhat, és bővítheti portfólióját.
Az Antenna Hungária tulajdonosa és a kormány között információink szerint már jó ideje zajlanak a puhatolózó tárgyalások, úgy tudjuk, az átvilágítás már lényegében véget is ért, s az ügy hamarosan ajánlattételi szakaszába ér.
Mindehhez előzetesen megfelelő környezetet teremtett, hogy a felügyeletet ellátó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) már jó ideje finoman bánt a céggel. Mint lapunk beszámolt róla, a digitális átálláshoz köthető egyes vállalásai alól maga az NMHH mentesítette az Antenna Hungáriát. Ezek között volt olyan, amely fölött eljárt az idő (Mobil TV szolgáltatás DVB-T technológiával), de volt olyan is, amellyel komolyan megkönnyítették a cég dolgát: például azzal, hogy nem kellett részletre adniuk a beltéri egységeket a rászorulóknak. Mint megírtuk: a cég több mint két és fél milliárd forint értékben támogatta a közmédia műsorkészítését finanszírozó alapot (MTVA) például azzal, hogy a MinDig TV szolgáltatást reklámozta a közszolgálati csatornákon. De részben az AH fizette az MTVA olimpiai közvetítési jogait is. A MinDig TV ilyenfajta népszerűsítése azonban – a piaci szereplők szerint – versenyjogi aggályokat is felvet.
A PRIVATIZÁCIÓTÓL A REPRIVATIZÁCIÓIG
1. Az ÁPV Zrt. 2005 tavaszán kiírta az Antenna Hungária privatizációs pályázatát. Ezen a legmagasabb vételárat kínáló Swisscom Broadcast kapta a részvények 75 százalékát, később felvásárolta az összes papírt.
2. A francia TDF S. A. megállapodott a Swisscommal az Antenna Hungária 80,7 milliárd forintért történő megvásárlásáról. A tranzakció 2007 júliusában kapott zöld utat a Gazdasági Versenyhivataltól.
3. Elindul 2008. december 1-jén az előfizetési díj nélküli csatornákat tartalmazó digitális földi televíziós szolgáltatás, a MinDig TV, a kínálat később HD-minőségű adókkal bővült. A csatornák vételéhez dekóderre volt szükség.
4. MinDig TV Extra néven 2010 májusában elindították előfizetéses szolgáltatásukat a digitális földfelszíni televíziós (DVB-T) platformon. A programcsomag tíz fizetős csatornát tartalmaz a hét ingyenes fogható mellett.
