Az indexek azonban így is az ötéves csúcsok közelében mozogtak hétfőn, a tokiói Nikkei újabb rekordot is döntött – a japán kormány és a jegybank élénkítő politikájának hatására. A Nikkei felívelését támogatták a pénteki amerikai adatok is, amelyek azt jelezték, hogy a fogyasztói bizalmi index újra emelkedik. Ennek hatására még pénteken újabb rekordmagasságba emelkedett a New York-i Dow Jones és az S & P 500 index is. A hétfői tokiói hangulat átragadt Londonra, Frankfurtra és Párizsra is.

Nagy ingadozásokkal, de a záráshoz közelítve végül is felfelé kapaszkodtak a tőzsdék hétfőn. A Dow szerény mértékű eséssel nyitott, de később megélénkült, annak hatására, hogy a Yahoo egymilliárd dollárért felvásárolta a Tumblr-t. Az amerikai börzei mutatók idei szárnyalásának okai azonban csak részben keresendők a cégek eredményeiben. A jegybank mennyiségi könnyítésként elhíresült likviditásbővítő és a hosszú távú kamatok mérséklésére irányuló politikája döntően hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaságba benyomott pénz a részvénypiacokon próbál szerencsét, ahol azonban megint buborékokat fújhat fel. Az irányváltás oka, hogy az államkötvények hozamai történelmi mélypontokra estek vissza, az inflációs mutatókkal együtt.

Ez a helyzet alaposan feladja a leckét a befektetőknek, s a jegybanki üzenetek sem egyértelműek. A múlt hét közepén például a befektetőket alaposan elgondolkodtatta John Williams, a San Franciscó-i tartalékbank elnöke, aki azt mondta, hogy a jelenleg havi 85 milliárd dollárra rúgó értékpapír-vásárlási program méretét zsugorítani kellene, talán már a nyáron, s az egészet le lehetne zárni az év végén.

A bostoni Fed-tagbanki elnök, Eric Rosengren viszont inkább amiatt aggódott, hogy az infláció jóval a Fed kétszázalékos célja alá került. A múlt héten közölt adatok szerint tovább csökkentek a termelői és a fogyasztói árak is. Vagyis a Fed által bevetett eszközök inkább elégtelenek.

Egészségesnek messze nem tekinthető gazdaságról beszélt a minap Sarah Bloom Raskin, a kormányzótanács tagja is. Úgy látja, a munkanélküliség az év végén is a 7,3-7,5 százalékos sávban, vagyis az elfogadhatónál jóval magasabb szinten lesz. Arra számít, hogy idén 2,5 százalékkal bővülhet a gazdaság, valamivel gyorsabb iramban, mint tavaly, de nem eléggé jó ütemben. Ennek oka az is, hogy a költségvetési politika megszorító.

A kongresszusi költségvetési hivatal friss előrejelzése szerint ebben a pénzügyi évben a hiány négy százalékra ereszkedik le a 2012-es hét százalékról, 2015-re pedig 2,1 százalékra süllyed. Ha a törvények nem változnak. Az ok az év eleji megállapodás nyomán életbe lépő adóemelésekben, a tavasz óta tartó, majdnem fűnyíróelvszerű kiadáscsökkentésben lelhető fel, illetve a lakáspiaci finanszírozás helyrebillenésének biztos jeleként az állami ellenőrzés alatt álló két jelzálogintézet, a Fannie Mae és a Freddie Mac 95 milliárd dolláros költségvetési befizetésében. Ám hosszabb távon a nyugdíj- és egészségügyi kiadások várható emelkedése miatt a hiány 2023-ban újra 3,5 százalékon áll majd. S az államadósság arányának a csökkenése is emelkedésbe csap majd át. A Financial Times szerint ez a fejlemény éles ellentétbe állítható elsősorban az eurózóna tagállamainak teljesítményével, hiszen a valutaövezeti térség recesszióban van, s a hiányok megkurtítása emiatt is súlyos nehézségekbe ütközik.

Az új előrejelzés nyomán már nem olyan sürgős a Fehér Ház és a kongresszus számára a hiteles középtávú terv kidolgozása a költségvetési folyamatok alakítására. Az államadósság plafonját is vélhetően csak augusztusban vagy szeptemberben kell megemelni, s nem most, így tovább lehet alkudozni.

Az infláció és a fiskális politika további cselekvésre ösztönözhetné a Fedet, amely valóban nagy figyelemmel tanulmányozza az igen ellentmondásos adatokat. Egyik héten úgy látszik, a gazdaság már erőre kapott, a másikon hogy még csak erőt gyűjt, netán inkább gyengül. A múlt héten például rossz hírek érkeztek a feldolgozóiparból, és a munkanélküli-segélyért folyamodók száma is váratlanul növekedett. Ám pénteken a Conference Board gazdasági jelzőszáma a vártnál magasabbra emelkedett, akárcsak a Michigani Egyetem és a Thomson Reuters fogyasztói hangulatindexe. Ezért most mindenki Ben Bernanke jegybankelnök szerdai kongresszusi beszámolójára vár, hátha kiderül, merre tart a gazdaság, s vele a Fed.

A Fed elnökének meghallgatására várnak a tőzsdéken