Szerdán teszik közzé az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) legutóbbi ülésének részletes jegyzőkönyvét. Ezen a napon Ben Bernanke elnök kongresszusi meghallgatására is sor kerül. (A tőzsdei várakozásokról lásd kapcsolódó cikkünket.) Az abban foglaltak fontos tájékozódási pontként szolgálnak majd a piac számára. Az ülés után megjelent rövid közleményben meglepetésre az állt, hogy a Fed az újonnan megjelenő gazdasági adatok tükrében hajlandó akár növelni, akár csökkenteni is az éppen futó, havi 85 milliárd dollár értékű eszközvásárlási programja (QE3) mértékét.

Az ülés után ismét nagyon jó munkaerő-piaci adatok jelentek meg, ami felerősítette a spekulációt, hogy a Fed akár már az idén abbahagyhatja a jelzálog-fedezetű értékpapírok és állampapírok tömeges felvásárlását. A múlt héten közölt áprilisi inflációs adat viszont rendkívül alacsony, 1,1 százalékos lett, ráadásul a heti munkaerő-piaci adat is rosszabb volt a kelleténél, így alábbhagyott ez a várakozás. Ugyanakkor több vezető Fed-jegybankár arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció alacsony szintje átmeneti jelenség, s ez önmagában nem fogja sem időben meghosszabbítani, sem méretében megnövelni a QE3 programot. Ezzel együtt amellett tették le a voksukat, hogy minél hamarabb abba kell hagyni a programot. Miután a monetáris politikai szemléletben Ben Bernanke elnökhöz közel álló John Williams, a San Franciscó-i Fed elnöke csütörtök este hasonlóképpen érvelt, a piacon ezt úgy értékelték, hogy mégis befejezhetik az év vége előtt a mennyiségi lazítást, leállíthatják a pénzpumpát. Pápa Levente, az OTP Elemzési Központjának stratégája szerint a jegyzőkönyvből világosabbá válnak a Feden belüli erőviszonyok, de sokat segít majd az eligazodásban, mit mond Ben Bernanke szintén szerdai szenátusi meghallgatásán.

Csütörtökön látnak napvilágot az eurózóna beszerzési menedzserindexének (PMI) e havi adatai. Ez nemcsak az intézményi befektetők által használt egyik legfontosabb előretekintő jelzőszám, de az Európai Központi Bank döntéshozatalában is kiemelt szerepet kap. A Markit intézet által kidolgozott index a gazdaság állapotából és a piaci hangulatból fakadó várakozásokat számszerűsíti. Az ötvenes szint a választóvonal, az afeletti érték a gazdasági aktivitás növekedésére utal, míg ettől elmaradó adat esetén a megkérdezett vezetők saját iparáguk kilátásainak romlására számítanak a következő hónap során. A mutató 2012 óta folyamatosan a negatív tartományban tartózkodik, s ha ott marad, azzal újabb muníciót szolgáltathat a megszorítások helyett a gazdasági növekedést szorgalmazók táborának, egyben további élénkítésre sarkallhatja az EKB-t – vélekedik Németh Gábor, az Aegon portfóliómenedzsere, aki úgy látja, lehet némi javulás az áprilisi 46,9 pont után, de az igazi áttörésre még várni kell.

A Markit az Egyesült Államokra vonatkozó PMI-indexét is közli, ez Dunai Gábor OTP-elemző szerint enyhén az 50 pont felett maradhatott májusban is. Az euróövezeti index most, az első negyedéves lehangoló GDP-adatok tükrében különösen fontos előrejelzést adnak arra vonatkozóan, hogy a kilábalási folyamat mennyire lehet közel. Mint ismert, az első negyedévben az eurózóna teljesítménye 0,2, az EU egészéé pedig 0,1 százalékkal maradt el a 2012-es záró negyedév GDP-adatától, azaz folytatódott a recesszió.

A CIB Bank elemzői szerint a Bank of Japan (BoJ) mai kamatdöntő ülése előtt semmilyen ok nem merült fel arra vonatkozóan, hogy változtatni kellene a 0,1 százalékon tartott rátán. A BoJ döntéshozóitól a gigantikus likviditásbővítő, gazdaságélénkítő program áprilisi bejelentését követően újabb intézkedések nem várhatók, azonban a rendszer finomhangolása érdekében elképzelhető, hogy technikai módosításokat hajtanak végre az elmúlt napok kötvénypiaci turbulenciáit látva. Az utóbbi időszakban ugyanis drasztikus mértékben megugrottak a hozamok a hosszú lejáratokon, a piacon likviditási feszültségek alakultak ki, miközben a BoJ célja éppen az lenne, hogy a hosszú hozamok fokozatosan emelkedjenek. A feszültségek oldására a jegybank a múlt héten jelentős mennyiségű likviditást pumpált a bankközi piacra, aminek azonban csak korlátozott volt a hatása. Lehetőségként felmerülhet, hogy a BoJ előbbre hozza kötvényvásárlásait, vagy akár gyakrabban és nagyobb mennyiségű likviditást biztosít a bankrendszernek. Japánban egyelőre annak örülnek, hogy a jegybanki támogatással megkezdett gazdaságélénkítő kormányprogram meghozta első gyümölcsét, s a gazdaság kikerült a recesszióból. Mi több, 3,5 százalékos növekedést tudott produkálni az első negyedévben az egy évvel korábbi időszakhoz képest.