Matolcsy messzire ment
Igaz: a hitelprogramot egyelőre még nem véglegesítették, és Miskolcon sem hangzott el róla túl sok részlet, döntés ugyanis több kérdésben a jövő héten várható. Az eseménynek azonban különös jelentőséget adott, hogy a nemzetközi hírügynökségek tudósítói is ellátogattak Miskolcra – hátha megtudnak valamit. Ugyanis, az elnök és a felső vezetés nem tüsténkedik tájékoztatni a nagyérdeműt a szándékairól, például az új tájékoztatási rendben sajtótájékoztató sem követi a monetáris tanács kamatdöntő üléseit.
A tudósítóknak csalódniuk kellett. Bár megtudhatták, hogy Matolcsy régi barátja szerint, „ha Borsod emelkedik, Magyarország is emelkedik”, a jegybankelnök mondandóját leginkább a korábban már megismert téziseinek ismétlése tette ki, aktualizált formában. A jegybank elnöke elégedetten nyugtázta, hogy a hazai növekedés beindult, a gazdaság egészséges szerkezetű, hiszen csökkent az államadósság, az államháztartási hiány és az ország külső adóssága is mérséklődött.
A növekedés most „hajszálon”, de nagyobb mint az unióban, az eurózónában vagy Németországban regisztrált, de – így az elnök – lesz még olyan is, hogy 2 százalékponttal is magasabb, mint a német. Szerinte ugyanis „beruházási tartalék” van a növekedésben – értsd: nem volt beruházás, de ha lesz, akkor nagyobb lehet a növekedés.
A jegybankelnök szerint azért is egészséges a növekedés, mert a kitörési pontokban következett be. Ilyennek nevezte a járműgyártást, amelynek növekedése mögött „magyar–német járműipari integráció” áll, és ezen keresztül a keleti nyitás is, hiszen a gyárak ázsiai exportpiacokra termelnek.
Matolcsy szerint inflációmentes növekedés van, és az MNB szakértői előrejelzései szerint fennmarad az alacsony inflációs közeg. Az elnök kiemelte: „új közgazdasági felfedezés”, hogy nem okozott ársokkot, hogy a forint egy exportot támogató, „290 forintos árfolyam” körül mozgott. Balog Ádám nem győzte sietve leszögezni, hogy ez csak egy példa volt, és persze az MNB-nek nincs árfolyamcélja. Matolcsy bejelentette: Magyarország a következő 18 hónapban fordulatot ér el a külső finanszírozási forrásoktól való függése terén, egyharmadával csökkentve a szükségletét, vagyis tovább stabilizálja helyzetét.
Az alacsony inflációs közeg, a külső forrásoktól való függés mérséklődése lehetőséget teremt a jegybanknak, hogy „minden eszközzel” támogassa a növekedés beindítását, és tovább csökkentse az alapkamatot –mondta Matolcsy, akit nem feszélyezett az sem, hogy a jegybankelnökök nem igazán szoktak ilyen egyértelmű utalást tenni következő kamatpolitikai lépésekre, még akkor sem, ha ezt épp várja a piac.
A másik lehetőség a támogatásra a növekedési program, ám erről alig derült ki valami. Balogh Ádám, alelnök feladata a részletek ismertetése lett volna, ám jobbára csak a már ismert általánosságokról beszélt. Három pillér lesz, van beruházásra és devizahitel-kiváltásra olcsó kölcsön, tíz évre – ám azt elmondta, hogy ezt 3 millió és 3 milliárd forint között lehet felvenni. A részletekről – mondta – a jövő héten döntenek, és akkor dől el az is, melyik pénzintézet mennyihez juthat a 250 milliárdos keretből, és hogyan is lehet a tartalékot csökkenteni a bankok „segítségével” úgy, hogy velük devizacsere-ügyleteket (swap) köt a jegybank. Később szintén újságíróknak mondta el: a swap elosztásának módjáról is a jövő héten lesz döntés, olyan megoldást szeretnének kidolgozni, amely ösztönzi a bankokat a jegybanknál a kéthetes kötvényben tárolt pénz csökkentésére. Ezen kívül továbbra is gondolkodnak abban, hogy a nem hazai működésű bankokat kiszorítsák a kéthetes instrumentumból, a két ügy független egymástól ugyanis.
A nap legérdekesebb előadása kétségkívül Csizmadia Norbert ügyvezető igazgatóhoz fűződik. Ő az új fejlesztési stratégiáról beszélt, aminek a kidolgozása még a Nemzetgazdasági Minisztériumnál tartozott hozzá, ahol államtitkár volt. A gazdasági stratégia alapja mindezek szerint, hogy a növekedés nyugat felől érkezik Magyarországra, és háromfelé mehet tovább: keletre, Borsod felé, Debrecenbe és délkeletre, egy új gazdasági együttműködést létrehozva. Szerinte a kelet-közép-európai térség egy új növekedési zóna, amelyet „új Európának” hívnak, ennek közepén található Magyarország. Mint mondta, hazánk a keleti, ázsiai növekedés nyugati felén, valamint az innováció vezérelt német bővülés nyugati kapujában, ezen kívül pedig az észak–déli járműipari beruházásokra szakosodott zóna középontjában található még.
Az ügyvezető részletesen beszélt a 2014–2020-as uniós források elosztásának stratégiájáról, a gazdaságfejlesztési programok elosztásának módjáról – Magyarországon a stratégia a termelő beruházásokra épít, persze exportorintált növekedésre, valamint a turizmusra, a sport-gazdaságra, a kutatás-fejlesztésre, az egészségügyre, a tudásgazdaságra. Ezen kívül persze a helyi gazdaságok, valamint a kkv-k fejlesztésére, az oktatásra –a felsorolásból alig maradt ki terület. De kidolgozták – részletesen – a helyi fejlesztések tervét is, a Borsod-tervet és a Rákóczi-programot, amely a helyi lehetőségeket takarja. Így a térségben ajánlottak a nanotechnológiai fejlesztések, s Borsod egyúttal a keleti nyitás megyéje lesz. „Azért, mert kelet felől nézve Kelet-Közép-Európának az első belépési pontja” – indokolt az ügyvezető igazgató, bár az végig nem derült ki: mindennek mi köze lehet a kamatpolitikához.
Orbán Viktor Európa befolyásáról
Európa gazdaságainak általános problémája a versenyképesség romlása –állapítja meg Orbán Viktor a Euromoney folyóirat májusi kiadásának Magyarországról összeállított ismertetőjében. A miniszterelnök kifejti: a jóléti helyére a munkaalapú állam került. Rávilágít: Európa a világnépesség 8 százalékát és a globális termelés 25 százalékát adja, viszont a világon összesen kifizetett szociális juttatások 50 százalékát itt folyósítják. Az EU 27 tagállamának teljes adósságállománya 11 ezermilliárd euró, ami naponta 1,2 milliárd euróval növekszik. Ki fogja finanszírozni ezt a modellt? – teszi fel a kérdést a kormányfő. Orbán Viktor megállapítja: egyértelmű, hogy Európa egyedül nem képes ennek finanszírozására. A miniszterelnök szerint Európa ereje és világgazdasági, kereskedelmi befolyása néhány év leforgása alatt jelentősen csökkent. Hogy ezen változtatni lehessen a reform nem elégséges; ehelyett a gazdasági és a szociális rendszer megújítására van szükség. (Hírösszefoglalónk)
