A jelentés szerint Európában minden korábbinál nagyobb a behajthatatlan követelésből eredő veszteség, és a további kilátások is borúsak. Ami Magyarországot illeti, a teljesítmény romlott – öt ponttal 175 pontra esett az európai fizetési kockázat index, leginkább azért, mert a leírt követelések aránya 3,5 százalékról négy százalékra nőtt. Ez évi ezermilliárd forintos veszteséget okoz nemzetgazdasági szinten. Az európai gazdasági nehézségeket hűen igazolja vissza a kutatás, amelyet a késedelmes fizetésben érintett (amiatt szenvedő) több ezer vállalkozás megkérdezésével készítettek. A fizetési és hitelstatisztika szerint egyre kevesebben vannak az élmezőnyben, a lemaradók száma egyre növekszik. A követeléskezelő cég rámutat: a kifizetetlen számlák miatt keletkező veszteség, a késedelmes fizetésekkel együtt járó költségek immár olyan kritikus szintre emelkedtek szinte a teljes kontinensen, hogy az már komolyan rontja a versenyképességet. A felmérésben részt vevő 31 ország közül mindössze négy – Dánia, Finnország, Izland és Svédország – vállalkozói látták úgy, hogy a behajthatatlan követelésből származtatható veszteségük csökkent. Németország esetében sem volt növekedés a leírt követelések területén, noha a kutatás szerint a jövőbeni kockázat jelentősen emelkedett. A felmérésben részt vevők egyharmada szerint egyenesen veszélyes a kockázati profil: az Egyesült Királyságban a leírt követelések aránya tovább emelkedett a már eleve magas szintről. Franciaországban a kockázat magas. Az Egyesült Királyságban és Lengyelországban nagy és növekszik a fizetési késedelemből eredő veszteség aránya, míg Spanyolországban és Olaszországban óriási a kintlevőség mértéke, és a számlák kiegyenlítésére sokat kell várni. Bár Franciaország jobb helyzetben van, még mindig bizonytalan a pozíciója, mert a vállalkozások nagy része tapasztalja, hogy az adósok miatti kockázatuk nőtt az elmúlt 12 hónapban. Az, hogy képtelenek időben rendezni számláikat, a fogyasztók, vállalkozások körében, valamint a közszférában odavezetett, hogy 2,8-ről három százalékra nőtt a leírt, behajthatatlan követelések mértéke. Ez hétszázalékos növekedés, ami a felmérésben részt vevő országok gazdasági teljesítménye alapján 350 milliárd eurót tesz ki. Ha egyenként nézzük az országokat, akkor a helyzet Görögországban (9,9 százalék), Bulgáriában (7), Romániában (6,1) és Szlovéniában (5,7) a legrosszabb. A dél- és kelet-európai államok hosszú fizetési határidőkkel küzdenek, és nagyon magas szintű a fizetési mulasztás aránya, ráadásul a vállalkozások pesszimisták a tekintetben, hogy képesek lesznek-e valaha kikerülni a válságból. Görögország az európai fizetési kockázati indexen elérte az extrém 195-ös értéket a lehetséges 200-ból, míg Finnországban a legalacsonyabb a kockázat 125-tel. A fi zetési késedelmekre jobban figyelnek a cégek – persze ez a felmérést készítő cég szempontjából pozitív igazán, hiszen a vállalkozások jobban érdeklődnek a szolgáltatásai iránt. A követelések kiegyenlítésének időtartama már második éve csökkent. Érdekes, hogy a megkérdezettek elégedetlenek a kormányzati oldal fizetési fegyelmével kapcsolatban.