Védtelen kkv-k

A felhasználók többsége már mobileszközökön, azaz okostelefonon, tableten és laptopon keresztül (is) internetezik, ám a hordozható készülékek átlagos védettségi szintje lényegesen alacsonyabb az asztali gépekénél. A kockázat a kkv-kat fenyegeti a leginkább: ebben a körben még ritkaságnak számít az összes internetképes eszközre kiterjedő biztonsági policy és gyakorlat, a mobilgép-használat viszont napi rutin, mint ahogy az is, hogy érzékeny céges és banki információk is megfordulnak a védtelen masinákon.

Az egyik legnagyobb számítógépbiztonsági cég, a Symantec minapi felmérése szerint Európában már általános, hogy a mobileszközökről lépünk fel a hálózatra a munkához is: keresgélünk, alkalmazásokat töltünk le, vásárolunk (termékeket és szolgáltatásokat), banki tranzakciókat indítunk. Az európai felhasználók bő kétharmada nyilatkozott úgy, hogy tárol és/vagy használ érzékeny információkat a hordozható készülékein, ugyanakkor az egyharmaduk még egyszerű jelszavas védelmet sem használ ezeknek a védelmére. (A legtöbb adatlopás a készülékek elvesztése/ellopása alkalmával történik – ezen nagyjából minden harmadik felhasználó átesett már egyszer, vagyis nem számít ritkaságnak), ilyenkor egy jó jelszó elvben szinte tökéletes védekezést jelenthetne az illetéktelenekkel szemben. Védelem híján viszont akár a céges levelezésünk is olvashatóvá válik a „megtaláló” számára – márpedig üzleti leveleikben sokan küldözgetnek például számlainformációkat).

Hasonlóan óvatlanok vagyunk az ingyenes és nem biztosított wifihálózatok igénybevételénél: ennek kockázataival csak a júzerek fele van többé-kevésbé tisztában, és minden ötödik felhasználó vásárolni vagy banki tranzakciót indítani is hajlandó olyan kapcsolaton keresztül, ahol a titkosság nem garantálható.

A magyarok az európai átlagnál védtelenebbek (és persze felelőtlenebbek): a Netasq tűzfalgyártó és az F-Secure antivírus-készítő hazai képviselete megbízásából készült felmérés szerint a céges használatú tableteken és okostelefonokon egyáltalán nincsenek biztonsági szoftverek (ráadásul ezt a felmérést vállalati rendszergazdák körében készítették, a „klasszikus” kkv-k között ennél nyilván rosszabb a helyzet). A vizsgált készülékek 77 százaléka vállalati e-mailekhez és naptárakhoz, 24 százaléka céges dokumentumokhoz, 9 százaléka belső adatbázisokhoz, 7 százaléka ügyviteli rendszerekhez is hozzáfér védelem nélkül. A védekezés nem ördöngösség: vannak olyan szoftverek (például az ESET AntiT-heft), amelyekkel az elveszett gépen – ha az még bekapcsolt állapotban van – „távmunkában” is lehet letiltást, teljes memóriatörlést, és lokalizációt kezdeményezni. Az ESET bejelentette, hogy minden androidos készülékre (tabletre és mobilra is) készített vírus- és kártevőelhárító megoldást. A Secure Authentication nevű alkalmazással gyakorlatilag bármilyen platformú (Android, iPhone stb.) okostelefon kockázat nélkül kapcsolódhat a vállalati hálózatra, a Social Media Scanner szoftver meg a közösségi alkalmazások felől érkező támadásoktól védheti meg az üzleti adatokat.

A sisak a helyén, de az információra ki vigyáz?
A sisak a helyén, de az információra ki vigyáz?
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.