Tartoznak? Nem probléma!
Nem fizetni a számlát viszonylag nagy divat lett Magyarországon: ami a csekkek tologatása otthon, az a számlákkal való egyensúlyozás a vállalkozásoknál, egészen a bedőlésig. A felszámolások számának növekedése mutatja: az Opten adatai szerint a 2008-ban még működő vállalatok 35 százaléka tűnt el hivatalosan is a süllyesztőben, és ezenfelül további 15 százalékra becsülhető azon vállalkozások aránya, amelyek alvó állapotban vannak. Egy hatvannapos fizetési határidőn ma már nem lepődik meg senki, de vannak ágazatok, ahol négy hónapra, de olyan is, ahol fél év után fizetnek – ha elismerik a teljesítést.
A pénz visszatartásának egyszerű módja lett a követelés vitatása is, az építőiparban erre a problémára jelenthet megoldást a július elsejétől – egy április elején elfogadott új jogszabály alapján – a kamarák mellett létrejövő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, amely független testületként állapíthatja meg a teljesítést, miközben az eljárása után ki nem fizetett számláról gyorsabban dönthet a bíróság is. Harsányi Gábor, az Euler Hermes piacelemzője szerint mindez jó irányba tett szabályozói lépés, ugyanakkor a probléma megoldásához további jogalkotói munkára is szükség lehet. A fizetési fegyelmezetlenség ugyanis más ágazatokat is elért, senki sincs biztonságban. Szerinte a következő gócpont a mezőgazdaság lehet, ahol egyrészt az állami támogatások csúszásai, másrészt a hosszú fizetési határidők jelentenek problémát. A szakértő a német példát hozza fel, ahol a tartozásokra a fizetésképtelenség esetén a menedzsment magánvagyona is fedezetet nyújt. Ugyanakkor sokat segíthetne az állam a gyorsabb bírósági és hatósági eljárásokkal, és a büntető törvénykönyv szigorításával is.
Persze, amit az állam nem old meg, azt a piac megteheti – így a vállalkozások számára számtalan lehetőség kínálkozik, hogy a gondot kezeljék. Ott van mindjárt a hitelbiztosítás, amely a megelőzésre koncentrál: a számla néhány százalékáért a biztosító fizet, ha az ügyfél ezt nem tenné meg. Lehet azonban – több szolgáltatónál – minősíttetni is a vevőt, hogy a vállalkozó tudja: lehet-e neki halasztott fizetést engedni, vagy csak készpénz ellenében adja át az árut, illetve előre fizetéssel vállalja a munkát.
A másik megoldás a faktorálás, amikor a számlakövetelést tulajdonképpen megvásárolja a szolgáltató. A pénzügyi művelet napjainkban újra virágkorát éli, bár a piacon még vannak lehetőségek. A magyarországi faktoring piac forgalma 2003-tól 2012-ig megháromszorozódott – ismertette Kovács Pál, az OTP Bank Kereskedelmi Banki Divíziójának ügyvezető igazgatója a pénzintézet nemrégiben megrendezett kis- és középvállalati konferenciáján. A piacra most belépő nagybank vezetője ugyanakkor hozzátette: a Magyar Faktoring Szövetség adatai szerint a 2012. évi bruttó faktorált forgalom mindössze 862 milliárd forint volt. A faktoring egyszerre nyújt megoldást a likviditási problémákra – hiszen azonnal fizet a számláért –, kezeli a követeléseket, és védelmet nyújt a nemfizetés ellen is. Jellemzően a tevékenység nem a munkát végző, az eladói szerepben lévő kisvállalat hitelképességén múlik, hanem a vevőjén, hiszen a pénzre fedezetet a számla jelenti. Ez a megoldás persze folyamatos együttműködést jelent a szállító és a faktoring szolgáltatást nyújtó cég között. Ugyan létezik egyszeri, alkalmi ügylet is, a jó megoldásnak azonban a folyamatos számlakezelést gondolják a szakértők, hiszen így a vállalat likviditási helyzete megoldott.
Újabb megoldás lehet a problémára a díjbekérő alkalmazása is, amely külalakját tekintve hasonlít a számlára, de valójában nem az. Előnye, hogy a vállalkozó már a szolgáltatás teljesítése előtt hozzájut pénzéhez (csak akkor teljesít, ha a vevő fizetett), ráadásul majd csak az ellenérték beérkezését követően kiállított számla alapján kell az áfát befizetnie. Dr. Ransburg Beatrix, a rEVOLUTION kisvállalati üzletágvezetőjének ismertetése szerint, a díjbekérőnek nincsenek formai előírásai, ezért az azt rendszeresen használók fele nem a számlázó programjából, hanem egyéb programból állítja ki azt – ez ugyanakkor a későbbi elszámolást nehezíti. A társaság mikro- és kisvállalati körben végzett, 500 válaszadót meghaladó felmérése alapján mindössze a hazai kkv-k 19 százaléka él rendszeresen a lehetőséggel, 23 százalékuk viszont egyáltalán nem is ismeri ezt a formát. Ransburg Beatrix szerint fontos tudatosítani a vállalkozókban, vállalatvezetőkben, hogy sok olyan eszköz áll rendelkezésükre, amelyek tudatos használatával igenis felvehetik a harcot a tartozásokkal szemben, egyben megvédhetik magukat és vállalkozásukat a kinnlevőségek jelentette likviditási fenyegetettségtől is.
